Kabbala (függőség)

Kabbala - az ókori Oroszországban a személyes függőség súlyos formája, amelyet általában kölcsönhöz kapcsoltak ; valamint az adósságkötelezettségeket formalizáló jogi aktusok.

A szó eredete

Az arab szó [1] , adásvételi szerződést jelentett ; kölcsönjegy jelentéssel a tatároktól került át oroszra, és ebben az értelemben általánosan használt a XIV-XVII. században.

Történelem

Az adósságrabszolgaságot az ókorban egészen elfogadható dolognak tekintették [2] . A szegény emberek vagy az élet más területein élők, akik reménytelenül eladósodtak, „önként” rabszolgákká válhatnak – pontosabban a körülmények arra kényszeríthetik őket, hogy az adósrabszolgaságot válasszák, hogy előre jelezzék és elkerüljék a hitelezőik által támasztott legrosszabb feltételeket. rajtuk [3] . Az ókorban az adósrabszolgaság egy speciális jogi kategória volt, amelybe a szabad ember elméletileg átmenetileg eshetett, ellentétben a rabszolgaság elterjedt gyakorlatával, amely magában foglalta az adósságfizetés teljes képtelensége miatti rabszolgaságot is. Az adósrabszolgaság számos formája létezett mind az ókori Görögországban, mind az ókori Rómában [4] .

Az ókori Oroszországban  - adósságokmány; innen ered a 15. századtól a Moszkvai Nagyhercegségben, majd az orosz államban fennálló megkötött szolgalelkűség ; kölcsönből (az adós kamat helyett szolgált ) és önkéntes szolgálatból származott ; a tulajdonos haláláig folytatódott.

A történelmi dokumentumok említik:

Lásd még

Jegyzetek

  1. Kabbala // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
  2. Kurt A. Raaflaub, A szabadság felfedezése az ókori Görögországban , p. 47.
  3. Raaflaub, A szabadság felfedezése , pp. 32, 47 et passim.
  4. GEM de Ste. Croix, The Class Struggle in the Ancient Greek World (Cornell University Press, 1981), pp. 136–137. o., megjegyezve, hogy Moses Finley gazdaságtörténész szerint a „jobbágy” helytelen kifejezés a klasszikus ókor társadalmi struktúráira.

Irodalom