Joan Beaufort | |
---|---|
angol Joan Beaufort | |
James I és Joan Beaufort. Joan kezében egy jogar és egy virágzó bogáncs , Skócia virágos jelképe. | |
Joan házas címere A pajzs metszett: bal oldalon a Beaufortok címere (az ezüst-kék szegéllyel határolt pajzs metszett és keresztezett: 1. és 4. részben azúrkék mezőben három arany liliom [Franciaország királyi címere], a 2. és 3. részben egy skarlátvörös mezőben három arany leopárd égszínkék [oroszlánt sétál őrt]). Jobb oldalon a skót királyi címer (arany mezőben skarlátvörös, égszínnel felfegyverkezve, emelkedő oroszlán, kettős virágzó és ellenvirágzó belső határvonallal körülvéve [Skócia]) | |
Skócia királynő hitvese | |
1424. február 2. – 1437. február 21 | |
Előző | Anabella Drummond |
Utód | Gelderni Mária |
Születés | RENDBEN. 1404 |
Halál |
1445. július 15. Dunbar , Skócia Királyság |
Temetkezési hely | karthauzi kolostor Perthben |
Nemzetség | Beauforts → Stuarts |
Apa | John Beaufort, Somerset grófja |
Anya | Margaret Holland |
Házastárs |
1. James I 2. James Stewart |
Gyermekek |
1. házasságból : Margarita , Isabella , Maria , Joanna , Alexander , Jacob , Annabella , Eleanor 2. házasságból : John , James , Andrew |
A valláshoz való hozzáállás | katolicizmus |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Joan Beaufort [1] ( ang. Joan Beaufort ; 1404 körül – 1445. július 15. ) – skótok királynője (1424-től 1437-ig). I. Jakab király felesége, nyolc gyermekének, köztük II. Jakab skót királynak az édesanyja . I. Jakab halála után újra férjhez ment, és még három gyermeke született.
Joan volt a legidősebb két lánya közül, valamint John Beaufort, Somerset grófja és Margaret Holland negyedik gyermeke . Mind az apja, mind az anyja, a lány rokonságban állt az angol királyokkal. Apja által IV. Henrik király unokahúga volt , aki nagyapja, Lancaster János Gaunt herceg fia volt első feleségétől [3] ; Henrik király , IV. Henrik fia, az ő unokatestvére volt, VI. Henrik király pedig, V. Henrik fia, unokatestvére, unokaöccse. Anyja szerint II. Richárd király [1] dédunokahúga volt, aki dédnagyanyjának , Joannának, a kenti szobalánynak volt a fia harmadik házasságából.
1406 óta először skót herceg, majd király volt, I. Jakab (1394-1437) az angol király foglya volt. Legkésőbb 1420-ban itt találkozott Jákob Joannal [2] . Úgy tartják, hogy a skót király neki szentelte romantikus költeményét "A király könyve" ( The Kingis Quair , 1424 körül), amely egy szerelmes rabról mesél [1] . A legenda szerint a király akkor írta, amikor meglátott egy lányt a kertben a szobája ablakából [4] .
A házasságnak, amelyre 1424. február 12-én került sor a Southwark-i St Mary's templomban [5] , politikai kijelentése is volt, tekintettel Joannak az angol királyokkal való rokonságára: része volt a skót király fogságból való kiszabadításáról szóló megállapodásnak, és Anglia nézőpontja hozzájárult a szövetség megkötéséhez Skóciával, amely így megfosztotta attól a lehetőségtől, hogy szövetséget kössön Franciaországgal [2] . Joan hozománya tízezer skót merks volt ; a hozomány kifizette a váltságdíj egy részét, amiért Jákob szabadságot kapott [6] [1] .
Házasságuk után egy évig a pár a Winchester Palotában lakott , amely Joan nagybátyjáé, Henry Beaufort bíborosé volt . Joan ezután elkísérte férjét, amikor visszatért Skóciába, ahol mindketten megkoronázták a Scone Abbeyben A királyné lágyító hatással volt I. Jakab tekintélyelvű politikájára: kérésére a király többször is szabadon engedte a letartóztatott bárókat; ráadásul Joan gyakran kiállt a kivégzendők mellett [7] . A házasság tizenhárom éve alatt Joan nyolc gyermeket szült, de közülük csak két fiú volt - az ikrek, James (a leendő II. Jakab skót király) és Alexander, akik csecsemőkorban haltak meg [2] .
1437. február 21-én a perthi palotában meggyilkolták Jakab királyt ; a királynő is merénylet célpontja volt, de megúszta sérüléssel. Joan sikeresen vezette I. Jakab híveit, akik szívesen megbüntették Atholl gróf király gyilkosát , de angol származása miatt a további hatalmat fel kellett adnia. A skót parlament a hatéves király felügyeleti jogát a honvéd királynőre bízta, de Archibald Douglas lett az ország régense [2] .
I. Jakab halála hosszú anarchiát indított el Skóciában. Sem a király özvegye, sem a régens nem tudta engedelmeskedni a báróknak. A Livingstonok és Crichtonok egymással harcoló frakciói többször is elfogták egymástól a csecsemőkirályt, és a gyermek feletti uralmat használták arra, hogy igazolják hatalmi igényüket az országban. Joan megpróbálta megfordítani a dagályt, és 1439 júliusának vége felé feleségül vette James Stewartot , "Lorne fekete lovagját" (1399 körül - 1451 körül), akinek apja angliai nagykövet volt, anyja pedig a Lorne-i Fekete Lovag leszármazottja volt. I. Róbert skót király és Ergadia ház örökösnője ; a férfi vonalban James Alexander Stewartnak, Skócia 4. Lord Stewardjának volt a leszármazottja . A Fekete Douglase-ékkal együtt, akiknek támogatója a királynő új férje volt, azt tervezte, hogy elszigeteli a mostohafiát a Livingstone-ok befolyásától, és ezzel megfosztja őket a hatalomtól. Az erők azonban nem voltak egyenlők: a királynőt 1439 augusztusában letartóztatták, és kénytelen volt lemondani fia-királya felügyeletéről. 1443-ra az országban végre a Livingstonok kezében összpontosult a hatalom. 1445-ben Joan Crichtonék és St. Andrews püspöke támogatásával megkísérelte megdönteni a Livingston-Douglas uralmat. A királynő kudarcot vallott, és kénytelen volt menedéket keresni a Dunbar kastélyban ahol július 15-én meghalt. Joan Beaufortot a perthi karthauzi kolostorban temették el [2] [5] .
Joan Beaufort ősei [9] [10] [11] | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
![]() | |
---|---|
Szótárak és enciklopédiák |
|
Genealógia és nekropolisz | |
Bibliográfiai katalógusokban |