Huseynov, Rafael Baba oglu

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2017. július 2-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzésekhez 10 szerkesztés szükséges .
Rafael Huseynov
Rafael Baba oğlu Huseynov
Születési dátum 1955. augusztus 12. (67 évesen)( 1955-08-12 )
Születési hely Kurdamir
Ország
Munkavégzés helye A Nizami Ganjaviról elnevezett Azerbajdzsáni Irodalmi Nemzeti Múzeum igazgatója
alma Mater
Akadémiai fokozat a filológia doktora
Akadémiai cím akadémikus
Ismert, mint kiváló irodalomkritikus, ismert közéleti személyiség, publicista, műfordító, textológus, az Azerbajdzsáni Írószövetség tagja
Díjak és díjak Azerbajdzsán tiszteletbeli művészeti munkása – 2005
Weboldal rafaelhuseynov.com

Rafael Baba oglu Huseynov ( azerbajdzsáni Rafael Baba oğlu Hüseynov ; 1955. augusztus 12. ) azerbajdzsáni irodalomkritikus, közéleti személyiség, publicista és műfordító, szövegtudós. Az Azerbajdzsán Írószövetségének tagja , helyettese, a Nizami Ganjaviról elnevezett Nemzeti Irodalmi Múzeum igazgatója, a filológia doktora, az ANAS rendes tagja (2014), professzor. Azerbajdzsán tiszteletbeli művészeti munkása ( 2005 ) [1] .

Életrajz

Kurdamir városában született . Itt érettségizett a 12. számú középiskolában (1971). Az Azerbajdzsáni Állami Egyetem Keletkutatási Karán a „Perzsa filológia” szakon végzett (1971-1976).

Pályáját az Azerbajdzsáni Tudományos Akadémia Filozófia- és Jogtudományi Intézetének Filozófiatörténeti Tanszékére való kinevezéssel kezdte (1976-1978).

Az iráni filológia tanszéken ifjú kutatói állást töltött be (1978-1982), tudományos főmunkatárs a Kelet-középkor írott forrásainak kutatása és publikálása osztályán (1982-1988).

1980 -ban védte meg PhD disszertációját.

A Nizamiról elnevezett Irodalmi Múzeum osztályát vezette. Jelenleg az A.-ról elnevezett Azerbajdzsáni Irodalmi Múzeum igazgatója . Nizami Ganjavi . Irodalmi tevékenységét azzal kezdte, hogy 1975-ben verseket publikált Kurdamir városában az Ireli című helyi újságban. Időnként megjelent a sajtóban.

Az azerbajdzsáni népzenéről és annak kiemelkedő képviselőiről szóló heti adás-ciklus szerzője: "Élet szentelt a dalnak" és "Esti találkozók" .

Publicisztikai cikkek szerzője: „A vak szemek tisztasága (vak)”, „A lényeg, hogy az emberek szeressenek”, „Elválasztó vonat” stb.

Több mint 30 irodalomkritikai mű szerzője, amelyek a középkori perzsa és török ​​nyelvű költészet különböző problémáival foglalkoznak.

1992 -ben védte meg doktori disszertációját "Baba Tair Uryan és költői öröksége" témában. Ő a „Rubai Mehseti Ganjavi” könyvek és a „Két élet fénye” Rasul Rzáról és Nigar Rafibeyliről szóló emlékiratok (1987) összeállítója.

Tanította a "Perzsa irodalom" tudományágakat a BSU -n (1987-1989), a "Kultúratörténet" a Konzervatóriumban (1990-1991), az "Azerbajdzsáni irodalom" és az "Azerbajdzsáni kultúra" a Kazár Egyetemen (1995). A "Kazár" Egyetem "Azerbajdzsáni Filológia és Orientalisztika" tanszékének vezetője (1995-1998).

Művek

  1. Időn felül. Baku, "Ishyg", 1987, 363 p.
  2. 1002. éjszaka. Baku, "Ishyg", 1988, 408 p.
  3. Mehseti ahogy van. Baku, "Yazichy", 1989, 336 p.
  4. A nemzet gabona. Baku, "Azerbajdzsán", 2001
  5. Mehseti Ganjavi önmaga, a szava, a nyoma. Baku, "Nurlan", 2005
  6. Örök Javid. Baku, "Nurlan". 2007
  7. Javidák. Teherán, „Dorsa”, 2009, 288. o.
  8. Az Ige temploma. Nizami Ganjaviról elnevezett Azerbajdzsáni Nemzeti Múzeum. Baku, "Araz", 2009
  9. Lady Moon – Mehseti Ganjavi. Baku, "Elm", 2010
  10. A "Jan" szó az anyaország nevében. Baku, "Elm", 2010
  11. All Stars. Zenetörténetünk lapjai. Baku, "Elm ve tehsil", 2012
  12. Szó emlékmű. Baku, "Elm ve tehsil", 2012
  13. Az aláírásunk. Gondolatok a képességekről. Baku, "Elm ve tehsil", 2012
  14. Shirvan költői. Baku, "Elm ve tehsil", 2012
  15. Gyönyörű, mint egy szó. Mehsetinek szentelt monográfia. Baku, "Sharg-Garb" kiadó, 2013
  16. A Rubaiyat királynője. Mehsetinek szentelt monográfia. Baku, "Sharg-Garb" kiadó, 2013
  17. Mehseti Ganjavi. Portré – esszé. (könyv 21 nyelven - azerbajdzsáni, azerbajdzsáni arab ábécé, orosz, angol, török, francia, német, olasz, spanyol, tadzsik, perzsa, arab, koreai, japán, indonéz, norvég, görög, hindi, lengyel, cseh, héber, urdu). Baku, "Sharg-Garb", 2013
  18. A szó felemelkedése (az azerbajdzsáni irodalom klasszikusairól). Baku, "Elm ve tehsil", 2014 (orosz nyelven).

Filmtár

  1. Hearth (film, 1990)
  2. Visszatérés (film, 1992)
  3. Javid élete (film, 2007)
  4. Örökkévalóság (közvetítés, 2007)
  5. Az élet színei (film, 2007)
  6. Maestro Niyazi (film, 2007)
  7. Rafibeyli (film, 2009)

Fordítások

(fárszi nyelvből)

Baba Tair Uryan. Dubeits. Baku, "Yazichy", 1988, 112 p.


Jegyzetek

  1. ↑ AZƏRBAYCAN RESPUBLİKASI PREZİDENTİNİN SƏRƏNCAMI Letöltve: 2020. május 14. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 19.