A csoport – régészeti kultúra Alsó- Núbia területén . A kultúra eredete nem tisztázott. Kr.e. 3600-3000 körül datálható. e. 4 fázisra oszlik: korai, klasszikus és végső.
Egyiptom északi részén (a modern Asszuán -gáttól északra) a Nílus két zuhatagáig létezett .
Az A csoport kultúrájának hordozói félnomád életmódot folytattak, szűk családi csoportokba tömörülve. A társadalmi differenciálódás nem látható. Csak a késői szakaszban jelennek meg a különösen gazdag temetési ajándékokkal ellátott sírok, amelyek valószínűleg a helyi vezetők tulajdonában voltak. A két legnagyobb településközpont Sayala és Kustul volt .
Az A csoportba tartozó termesztett búza, árpa és néhány gyümölcsnövény, például a datolyapálma . A pásztorkodást is tanúsítják , beleértve az olyan állatokat, mint a kecskék és a juhok. A tehenek ritkák voltak. A szarvasmarhák hiánya Alsó-Núbia speciális éghajlati viszonyaival magyarázható, ahol a jó legelők gyakorlatilag hiányoztak.
Gyakori volt a vadászat és a halászat is. A fazekasságot, a bőrmegmunkálást és a kosárkészítést ismerték, de nem volt fémmegmunkálás. Egyiptomból luxuscikkeket importáltak.
Az A csoport kerámiái kézzel, fazekaskorong nélkül készülnek, nagyon elegánsak, geometrikus mintákkal díszítve.
Az A csoport régészeti nyomai Kr.e. 2800 körül tűnnek el. e. Korábban a régészek ezt a jelenséget Núbia elnéptelenedésével magyarázták, amit az egyiptomi állam kialakulásával hoztak összefüggésbe. Ezen elmélet szerint az egyiptomiak Alsó-Núbia lakosságát Egyiptomba deportálták. A későbbi vizsgálatok szerint a lakosság deportálására vonatkozó hipotézis téves volt. Számos egyiptomi forrás említi az egyiptomiak rendszeres hódításait Alsó-Núbiában, amelyek során az egyiptomiak kis állatállományt hoztak magukkal, ami jelzi földjei állandó és folyamatos népességét. Ebből inkább azt kell feltételezni, hogy az A csoport beszélői visszatértek a nomád életmódhoz, és emiatt már nem hagytak nyomot letelepedésüknek a földben.
A bronzkorban hasonló C-csoport alakult ki ugyanazon a területen .