Graugaus

Graugaus
isl.  Gragas
Szürke liba, Szürke liba könyve, Szürke madár könyve

Gragás GKS 1157 fol, s. 84 sp. B
írás dátuma 12. század
Eredeti nyelv Öreg norvég
Ország
Műfaj Jogi normagyűjtemény
Kéziratok Konungsbók (GKS 1157 fol.), Staðarhólsbók (AM 334 fol.)
Tárolás Izlandi Tanulmányok Intézete

A Graugaus ( Isl.  Grágás ; izlandi kiejtése:  [ˈkrauːˌkauːs] ) Izland jogi normáinak gyűjteménye a demokrácia korszakában és az ezekhez kapcsolódó jogi kommentárok gyűjteménye. A gyűjtemény kezdetben szóbeli formában létezett, de miután az Althingi úgy döntött, hogy minden törvényt le kell írni, 1117-1118 telén írták le először. A Graugausban lefektetett törvények feltehetően 1262-1264-ig voltak érvényben Izlandon, amikor is Izland a norvég korona uralma alá került . [1] [2] [3]

Etimológia

A gás szó óskandináv és óskandináv nyelven libát jelent , a grá pedig szürkét, tehát a grágás szó szerint „szürke libát” jelent. Ezenkívül a gás (vagy gæs ) szót a női nemi szervekre és a férfiakkal szokatlan szexuális nőkre is használták , így egy olyan obszcén jelentés is lehetséges, mint a "szürke pina" vagy "szürke ribanc". Valószínűnek tartják, hogy emiatt a 17. században a könyv címére olyan eufemizmusok jelentek meg, mint a Gráfugl (Szürke Madár), Gráfygla (Szürke Madár) és Gráfuglsbók (Szürke Madár könyve) a szó helyére. gás, aminek akkoriban olyan részben obszcén , konnotációja volt. [4] [2]

Különféle találgatások keringenek arról, hogy miért kapta a könyv a címét. Voltak olyan változatok, hogy azért nevezték így, mert libatollal írták vagy libabőrrel kötötték, esetleg egyszerűen szokatlan szürke kötése volt. Van egy olyan változat is, hogy a könyv neve az életkora miatt keletkezett, mivel azt hitték, hogy a libák tovább élnek, mint a többi madár. Másrészt hihetőnek tűnik, hogy a Gragas név a Jó Magnus törvénykönyvében olyan norvég írnok szerzetesek hibájából jelent meg, akik vagy hibáztak a forrásszövegek másolásakor, vagy szándékosan illesztették be ezt a részben obszcén szót az izlandi nyelv megcsúfolásaként. törvényeket. [négy]

Jellemzők

A Graugaus név a legrégebbi izlandi törvénykönyvre utal, amely a demokrácia korszakában volt érvényben. Nem ismert pontosan, hogy a Graugaus jogi normák mikor léptek életbe, de azt tudni lehet, hogy a Graugausok 1271-1274-ben szűntek meg, amikor a sziget norvég korona uralma alá kerülését követően VI. Magnus törvényhozó törvénykönyvet írt törvények Izlandra, úgynevezett Jadnsida . Bár Yadnsida törvényei hatályon kívül helyezték a Graugausok összes jogi normáját, ezek a törvények továbbra is érvényben voltak egészen a younsboke -i törvények 1281- es hatálybalépéséig . [2]

Az Izlandiak könyvében a szerző , Ari, a Bölcs azt mondja, hogy az izlandiak először a betelepülési időszak végén, 930 körül alkották meg törvényeiket. De ezeket a törvényeket soha nem írták le, és nem Graugausnak hívták őket. Ez egy szóbeli normarendszer volt, amelyet a speciális jogi előadók memorizáltak, és az Althing ülésein vagy szükség esetén szavaltak. 1117–1118 telén ezeket a szóbeli törvényeket (vagy egyeseket) először könyvbe jegyezték [1] , de ezt az elveszettnek tekintett kéziratot nem Graugausnak, hanem Haflidaskraunak nevezték [2]

A Graugaus név sehol nem fordult elő a középkori kéziratokban, mivel az írástudók nem szoktak a címmel címlapot írni a kézirataikra, és nincs bizonyíték arra, hogy akkoriban bármelyik kéziratot így nevezték volna. Tudomásunk szerint a graugaus szó először egy 11. század eleji kézirathoz írt könyv címeként jelent meg, ahol I. Nagy király törvényeit rögzítették a norvégiai Trøndelag földjére . Graugaust ebben az összefüggésben említik mind Sverrir Sigurdsson király történetében , mind a Heimskringla -ban [5] , ahol ez áll: "Magnus király megírta a törvénykönyvet, amikor még Trondheimben van, és Graugausnak hívják." [2]

A Graugaus-könyv 1548-ban szerepelt Gissur Einarsson skulholti püspök könyvei között , de nem tudni, hogy mi volt abban a könyvben. A legrégebbi fennmaradt könyv, a kezdetektől Grágás néven, egy 1600 körüli papírkézirat (AM 125 a 4to). Van egy több fejezetből álló jogi normagyűjtemény, amelyet ma Graugausnak hívnak, és van egy Yardnsid-könyv, ahol ez a mondat szerepel: "Több cikk az előző törvénykönyvből, amelyet egyesek Graugausnak neveznek." Ezt követően a könyv összes kiadását Graugausnak hívták. Lehetséges, hogy a demokrácia korszakának jogi normagyűjteményére szolgáló Graugaus név egy félreértés eredményeként jelent meg, hiszen mind a megjelenés oka, sem a név jelentése egyáltalán nem világos (lásd az etimológiai részt ). [2]

Összetétel

A Graugaus tartalmazza a büntetőjog, a keresztény és az eljárásjogi normákat, és a következő fejezetekből áll [6] :

Kéziratok és kiadások

Két fő Graugaus-kézirat van, a Konungsbock ( GKS 1157 fol. ) és a Stadarholsbock ( AM 334 fol. ), amelyeket az Arnie Magnusson Institute for Icelandic Studies őrzik . A könyvek díszes részletei és megjelenése azt sugallja, hogy egy írástudó, gazdag egyén számára készültek. Mindegyik könyvnek megvan a maga magyarázata ugyanarra a törvényre. Ezért a Konungsbock és a Stadarholsbock néha kiegészítik, néha pedig ellentmondanak egymásnak. Talán ez azt tükrözi, hogy a törvényt a kor különböző írástudói vagy jogászai eltérően értelmezték.

Szintén megőrződött néhány 12. és 13. századi kézirattöredék, amelyek egyes fejezeteket vagy részeket tartalmaznak azokból. Különösen az AM 315 b fol kézirat 7 cikket tartalmaz a Graugausból, amelyek a kéziratban írt törvények kiegészítései lehettek.

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Guðvarður Már Gunnlaugsson. Gragás  (izlandi) . arnastofnun.is . Reykjavík: Stofnun Árna Magnússonar í íslenskum fræðum (2018.06.19.). Letöltve: 2021. november 11. Az eredetiből archiválva : 2021. november 11.
  2. ↑ 1 2 3 4 5 6 Gunnar Karlsson. Hvers vegna er hin gamla lögbók Íslendinga kölluð Grágás?  (izlandi) . Visindavefurinn . Reykjavík: Háskóli Íslands (2014.9.22.). Letöltve: 2021. november 11. Az eredetiből archiválva : 2021. november 11.
  3. ↑ Olafur Lárusson. Grágás // Kulturhistorisk Leksikon for nordisk middelalder fra vikingetid til reformationen: Frälsebrev - Gästgiveri: [ Dan . ]  : i 22 bd.  / George Rona. — 2.oplag. - Viborg : Rosenkilde og Bagger, 1980. - T. 5. - P. 410-412. — 708 p.
  4. ↑ 1 2 Inngangur // Grágás: Lagasafn íslenska þjóðveldisins  (izlandi) / Gunnar Karlsson, Kristján Sveinsson, Mörður Árnason. - 1. - Reykjavík: Mál og menning, 1992. - P. 7-12. — 567 p. — ISBN 978-9979304036 .
  5. ↑ Snorri Sturluson. Heimskringla III  (izlandi) / Bjarni Aðalbjarnarson. - 1 utg. - Reykjavík: Hið íslenzk fornritafélag, 1951. - Vol. XXVIII. — CXV-469 p. - (Íslenzk fornrit).
  6. ↑ Pal Briem . Um Grágás: [ Izland. ] // Timarit Hins íslenzka bókmentafélags. - Reykjavík  : Hið íslenzka bókmenntafjelag , 1885. - Vol. 25., 6. szám (július 1.). - P. 133-226. — ISSN 1670-3235 .

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák