Szingapúr államszerkezete

A kormányforma szerint Szingapúr parlamentáris köztársaság .

Szingapúr alkotmánya

Szingapúr első alkotmányát (a Malajziától való függetlensége óta ) 1965. augusztus 9-én fogadták el, és eddig összesen 46 módosítást (módosítást) hajtottak végre. Az alkotmány (II. rész, 3. cikk) Szingapúrt szuverén köztársaságként határozza meg [1] .

Törvényhozás

A szingapúri alkotmány 39. cikke szerint a törvényhozó hatalmat az országban a parlament és az elnök képviseli.

Szingapúri Parlament

A szingapúri alkotmány 44. cikke szerint az ország állampolgárai 21 éves koruktól aktív és passzív választójoggal rendelkeznek, míg a parlamenti jelöltnek beszélnie kell az ország legalább egy hivatalos nyelvét - angolul , malájul . , kínai vagy tamil , és nem lehet más ország állampolgára (vagy nem esküdhet hűséget egy másik országnak).

A szingapúri parlament egykamarás, összetétele az Alkotmány 39. cikke szerint a következőkből áll:

A 2011-es választások után alakult parlament jelenlegi összetétele 99 képviselőből áll, ebből 80 a Népi Akciópártból , 7 a Szingapúri Munkáspártból , 1 a Szingapúri Néppártból , 3 az NCMP képviselője, és 9-et a parlament nevez ki. elnök.

Szingapúr elnöke

Szingapúr alkotmányának 17. cikke szerint az elnök az államfő. Az elnököt népszavazás útján választják 6 évre. Az elnökjelöltnek feltétele: szingapúri állampolgár, legalább 45 éves, a választás időpontjában semmilyen politikai pártnak nem tagja, legalább 3 éves miniszteri, főbírói, parlamenti elnöki, ügyvédi gyakorlat Legalább 100 millió dollár befizetett tőkével rendelkező társaság tábornoka, közszolgálati bizottság elnöke, főellenőr, pénzügyi vezérigazgató vagy parlamenti titkár, vagy az igazgatótanács elnöke vagy vezérigazgatója .

Szingapúr jelenlegi elnöke, Halima Yacob 2017 szeptembere óta tölti be hivatalát [4] .

Végrehajtó ág

Szingapúr kormánya

A kormány jelenlegi miniszterei [5] :

2004. augusztus 12. óta Li Xianlong a miniszterelnök .

Igazságszolgáltatás

Az Alkotmány 93. cikke szerint Szingapúr igazságszolgáltatási rendszere a Legfelsőbb Bíróságból és az alacsonyabb rendű bíróságokból áll. A Legfelsőbb Bíróság pedig a Fellebbviteli Bíróságból és a Legfelsőbb Bíróságból áll. A Fellebbviteli Bíróság kezeli a polgári és büntetőjogi fellebbezéseket , míg a Legfelsőbb Bíróság az első tárgyalást, valamint a büntető- és polgári jogi fellebbezéseket is. A főbírót, a fellebbviteli bíróság bíráit és a legfelsőbb bíróság bíráit az elnök nevezi ki a miniszterelnök által javasolt jelöltek közül. A bírák kinevezésekor a miniszterelnöknek először konzultálnia kell a főbíróval a jelöltségükről. Szingapúr jelenlegi főbírója Sandaresh Menon..

A szingapúri esküdtszéki tárgyalásokat 1969-ben törölték el. A szingapúri büntetőeljárási törvénykönyvet 1992-ben módosították annak érdekében, hogy a súlyos bűncselekmények ügyeit egyetlen bíró tárgyalja [6] . Az ország elnökét a Miniszteri Kabinet javaslata alapján kegyelmi jog illeti meg.

Jegyzetek

  1. ↑ Szingapúr alkotmánya | A világ államainak (országainak) alkotmányai
  2. ↑ A Szingapúri Köztársaság alkotmánya (módosítás) 1984. évi 1984. évi 16. sz., hatályos 1984. augusztus 10-én; és az 1984. évi parlamenti választási (módosítási) törvény (1984. évi 22. sz.), 1984. augusztus 22-én hatályos.
  3. ↑ http://s Archiválva : 2017. július 16., a Wayback Machine tatutes.agc.gov.sg/aol/search/display/view.w3p;érvényes 1990. szeptember 10-én.
  4. ↑ Tony Tant Szingapúr 7. elnökévé választották – Hindustan Times (a link nem érhető el) . Letöltve: 2013. május 23. Az eredetiből archiválva : 2013. szeptember 29. 
  5. ↑ A szingapúri kabinetiroda: Kabinetkinevezések . Letöltve: 2013. május 23. Az eredetiből archiválva : 2011. június 23.
  6. ↑ Archivált másolat (a hivatkozás nem elérhető) . Letöltve: 2013. május 23. Az eredetiből archiválva : 2004. november 30.. 

Linkek

 Szingapúr témákban

Konyha