Vlagyimir Antonovics Gorobets | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
Születési dátum | 1924. május 7 | |||||
Születési hely | Trostyanetsky kerület , Vinnytsia régió | |||||
Halál dátuma | 1952. november 12. (28 évesen) | |||||
Affiliáció | Szovjetunió | |||||
Csaták/háborúk | A Nagy Honvédő Háború | |||||
Díjak és díjak |
|
A dicsőség rendjének teljes lovagja
Vladimir Antonovich Gorobets ( 1924. május 7. – 1952. november 12. ) - a Vörös Hadsereg őrmestere, a Nagy Honvédő Háború résztvevője , a Dicsőségrend teljes birtokosa .
1924. május 7-én született Kapustyany faluban, Trostyanec járásban, Vinnitsa régióban, paraszti családban. Ukrán. 7 osztályt végzett. Egy cukorgyárban dolgozott.
1944 márciusa óta a Vörös Hadseregben. 1944 áprilisa óta a fronton a Nagy Honvédő Háborúban.
A 359. lövészezred ( 50. lövészhadosztály , 52. hadsereg, 2. ukrán front) katona Gorobets 1944. augusztus 22-én (4 km-re Iasi városától, Románia) 3 gyalogost elfogott és 9 gyalogost megsemmisített a felderítés során.
1944. szeptember 7-én 3. osztályú Dicsőségrendet kapott.
Ugyanazon ezred és hadosztály részeként Gorobets géppuskás ifjabb őrmester 1945. január 14-én a Sulushuv faluért vívott csatában (Lengyelország Kielce városától 25 km-re délnyugatra) 5 német katonát irtott ki. Mivel megsebesült, a sorokban maradt a harci küldetés befejezéséig.
1945. február 9-én 2. osztályú Dicsőségrendet kapott.
1945. április 16-án, amikor elfoglaltak egy erődöt (a németországi Görlitz városától 10 km-re északra), Gorobets elnyomott 2 ellenséges lőpontot és megölt 6 katonát egy festőállványos géppuskával.
1945. június 27-én megkapta a Dicsőségrend I. osztályát.
A háború után leszerelték. Visszatért szülőföldjére. Egy cukorgyárban dolgozott.
1952. november 12-én tragikusan meghalt.