Globish (nerrier)

A Globish az angol  nyelv változata , amelyet az IBM nemzetközi marketingért felelős alelnöke, Jean-Paul Nerière [ 1] fejlesztett ki, 1500 angol szóból álló szabványos angol nyelvtan és lexikon alapján. Maga Nerière szerint a globish „nem egy nyelv önmagában” [2] , hanem kommunikációs eszközként szolgál a nemzetközi üzleti életben olyan emberek számára, akik nem angol anyanyelvűek.

A Globish eredete és fejlődése

A "Globish" kifejezés az angol "global" ( angol globális  ) és az "angol nyelv" ( angol  ) szavakból származik. Az angol nyelvterületeken kívül használt angol dialektusok kifejezésére az első hivatkozás a Christian Science Monitor 1997-es számában jelent meg [3] .

A Globish meglehetősen aktívan terjed a világ ifjúsági szubkultúráiban [4] .

1998-ban a "Globish" kifejezést Madhukar Gowgate használta egy általa kifejlesztett mesterséges angol alapú dialektusra.

2004-ben J.-P. Nerrier, felvázolta ennek a nyelvnek a változatát, amelyben a „globish” természetes nyelvként szerepelt . Nerière később a Globish tankönyveket két olyan könyvként fejlesztette ki, amelyek nem angol anyanyelvűek számára készültek, hogy globish nyelven kommunikáljanak egymással, mint lingua franca [5] . A média felhívta a figyelmet Nerier munkásságára , és ettől a pillanattól kezdve a "Globish" kifejezést használják Nerier fejlesztésével kapcsolatban.

2009-ben Nerière és David Hohn kiadta a Globish The World Over  -t, az első teljes egészében Globish nyelven írt könyvet. 2011-re ezt a könyvet 12 nyelvre fordították le, és bestseller lett Japánban. Szintén 2011-ben jött létre Ausztráliában a Globish Foundation, egy non-profit szervezet, amely szabványokat tesz közzé és terjeszti a Globish-t. (A Globish jelenleg az egyetlen angol nyelvű változata a nem angol anyanyelvűek számára, közzétett szabályokkal.) 2013-ra a Globish Foundation 8 országos fiókkal és egy online tesztelési rendszerrel rendelkezett a hét minden napján, 24 órában [6] .

Analógok

Az Amerika Hangja rádióállomás 1959 óta sugározza nem angolul beszélő közönségnek az úgynevezett Special English  - az angol nyelv ellenőrzött változatát , amely szintén körülbelül 1500 szavas lexikonnal, rövid mondatok felhasználásával. beszédsebessége lassabb, mint a hagyományos angolé.

Különféle speciális angol nyelvek léteznek – az úgynevezett speciális angol( angolul:  Specialized English ), a Feba Radio Broadcasting Corporation fejlesztette és használta. A speciális angol jellemzőiben szinte megegyezik a speciális angol nyelvvel - lassú beszédsebesség, rövid mondatok és korlátozott szókincs , amely 90%-ban megfelel a speciális angol lexikonnak.

Kritika

Noha Nerière azt állítja, hogy a Globish természetes és nem mesterséges nyelv , soha nem közölt statisztikai adatokat ennek alátámasztására. Joachim Grzepa német nyelvész így kommentálta ezt: "Nyilvánvalóan nem alapul semmilyen empirikus megfigyelésen, sem a [globish] angol anyanyelvűek és nem anyanyelvi beszélők általi használatának összehasonlításán, sem a globish használatának összehasonlításán. a nem angol anyanyelvűek között. » [7] .

A Globish-t kulturális imperializmussal vádolják , mivel kizárólag az angol nyelven alapul. A CIA World Book of Facts szerint a világ lakosságának mindössze 4,68%-a beszél angol anyanyelvű [8] , de sok más forrás 20-25%-ra becsüli az angolul beszélők valós arányát [9] .

A Globish-t azzal is vádolták, hogy rejtett marketingeszköz, mert védjegyként van bejegyezve, és a tulajdonosa nem mondott le a rá vonatkozó jogairól (míg például L. L. Zamenhof lemondott az eszperantó tulajdonjogáról [10] ).

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ "Globish now the lingua franca of world travelers" Archiválva : 2009. április 14. a Wayback Machine The Australian -ban, 2006. december 12.
  2. ↑ "Parlez vous Globish? Valószínűleg, még ha nem is tudja" Archiválva : 2012. október 11., a Wayback Machine , Toronto Star , 2009. március 7.
  3. ↑ Az új szavak között, 2007, American Speech 82.1 Georgia College & State University .
  4. ↑ „Cultural Imperialism Aside, English Spans Linguistic Gulfs” Archiválva : 2013. november 9., a Wayback Machine , Nigel Young, a szociológia professzora, Colgate Egyetem, Hamilton, NY, Christian Science Monitor , 1997. december 29.
  5. ↑ "Az új lingua franca felborítja a franciát" Archiválva : 2009. február 16. a Wayback Machine BBC News oldalán , 2009. január 23.
  6. ↑ Üdvözöljük a Címlapon . Letöltve: 2022. június 20. Az eredetiből archiválva : 2022. április 7..
  7. ↑ Globish and Basic Global English (BGE): két alternatíva a kommunikációs kompetenciák gyors elsajátítására a globalizált világban? Dr. Joaquin Grzega német nyelvész archiválva 2007. január 4-én a Wayback Machine -nél.
  8. ↑ angol nyelvű változat Archivált : 2013. november 9. a Wayback Machine -nél , az Ateisták és Szabadgondolkodók Nemzetközi Összekötő Bizottsága jelentése szerint, az eredeti francia verzió pedig archiválva : 2006. december 9. a Wayback Machine -nél , ugyanannak a cikknek a forrásaival
  9. ↑ [1] Archivált : 2013. november 9. a Wayback Machine -nél [2] Archivált : 2013. november 9. a Wayback Machine -nél
  10. ↑ Basic English and its Uses, W. W. Norton, 1943

Linkek