Prout hipotézise az a feltevés, hogy a hidrogén az elsődleges anyag, amelyből az összes többi elem atomja egyfajta kondenzációval keletkezett .
Ezt a gondolatot először 1815 -ben William Prout angol orvos és vegyész fogalmazta meg [1] [2] . Egy általa 1815 -ben megjelent munkájából indult ki , amelyben arra a következtetésre jutott, hogy ha a hidrogén atomtömegét 1-gyel vesszük, akkor az összes többi elem atomtömegét egész számokkal fejezzük ki. Prout mérési hibának tekintette az egész atomtömegtől való kísérleti eltéréseket.
Jean Stas , Jean Marignac és Theodore Richards által a 19. század második felében és a 20. század elején végzett legpontosabb atomtömeg-meghatározások azonban nem erősítették meg ezt az álláspontot.
Ma már ismert, hogy a hidrogén atomtömeg-egységben kifejezett egész értékétől való eltérések főként abból adódnak, hogy a legtöbb elem több különböző tömegű izotóp keveréke, illetve az elemmagok tömegének hibája .
Ezeket a hipotéziseket is (Prouttól függetlenül) Johann Meinecke német fizikus dolgozta ki [3] .
Prout hipotézisének történelmi jelentősége abban rejlik, hogy ez volt az első tudományos hipotézis az atom szerkezetének összetettségéről, és ösztönözte a kémiai elemek atomtömegének pontos mérésére irányuló munkát.