| Argon-hidrofluorid | |||
|---|---|---|---|
| | |||
| Tábornok | |||
| Szisztematikus név |
Argon-hidrofluorid | ||
| Chem. képlet | HARF | ||
| Patkány. képlet | ArFH | ||
| Fizikai tulajdonságok | |||
| Moláris tömeg | 59,954 g/ mol | ||
| Termikus tulajdonságok | |||
| Hőfok | |||
| • bomlás | -256 °C | ||
| Osztályozás | |||
| Reg. CAS szám | 163731-16-6 | ||
| PubChem | 154735196 | ||
| MOSOLYOK | F[ArH] | ||
| InChI | InChI=1S/ArFH/cl-2/h1HHEPJAPHKUAGBIG-UHFFFAOYSA-N | ||
| ChemSpider | 15863741 | ||
| Az adatok standard körülményeken (25 °C, 100 kPa) alapulnak, hacsak nincs másképp jelezve. | |||
Az argon-hidrofluorid az első felfedezett és eddig (2014-től) az egyetlen ismert kémiai vegyülete az argonnak , amelynek molekulája elektromosan semleges. A HARF kémiai képlete. Nagyon instabil, és már 17 K -nál is bomlik.
2000-ben finn vegyészek egy csoportja szintetizálta Markku Räsänen vezetésével a Helsinki Egyetemen [1] . A felfedezésről először a Nature számolt be 2000. 08. 24 -én [2] . Ennek a vegyületnek a létezését infravörös abszorpciós spektrumának tanulmányozása igazolta.
Ennek az anyagnak a szintéziséhez cézium-jodid szubsztrátumon -265 °C (8 K) hőmérsékleten adszorbeált argon és hidrogén-fluorid keverékét ultraibolya sugárzással sugározták be [1] .
Nagyon instabil vegyület, már -256 °C (17 K) feletti hőmérsékleten hidrogén-fluoridra és argonra bomlik. Más adatok szerint 27 K-en bomlik [3] . Az instabilitás miatt tulajdonságait, kivéve az optikaiakat, gyakorlatilag nem vizsgálják. Elméletileg számított kötéshosszak egy molekulában az atomok között: 0,133 nm H-Ar és 0,197 nm Ar-F esetében. Becsült olvadáspont –246 °C (27 K) [1] .