Gianyar (hercegség)
A Gianyar egy államalakulat, amely a 18. század elejétől a 20. század közepéig létezett Bali szigetén [1] . Alapítója Deva Manggis I Kooning [2] .
Történelem
A királyságot az 1710-es években Yi Deva Mangis Kuning, Gelgel Sri Dahlem Seganing fejedelemség uralkodójának fia alapította. Kezdetben Mangis Kuning volt a Badung fejedelemség uralkodója , de elhagyta, és többször letelepedett a sziget különböző részein, mígnem Pahang feleségével, Ni Gusti Ayuval együtt letelepedett annak délkeleti partján, ahol új fejedelemséget alapított. - Gianyar [3] .
Gianyar időszakonként háborút vívott a szomszédos balinéz fejedelemségekkel, különösen Klungkunggal , aminek következtében elveszítette területeinek egy részét. Később a Badung , Mengwi és Bangli fejedelemségekkel kötött katonai szövetségnek köszönhetően a gianyaroknak sikerült visszaadniuk az elveszett földeket [3] .
1950-ben Gianyar az Indonéz Köztársaság része lett . Területén azonos nevű körzet jött létre .
Királyok listája
- Manggis I Kooning leányzó
- Manggis II Pahang leányzó
- Szűz Manggis III Bengkel
- Szűz Manggis IV Yorog
- Maiden Manggis V Madier
- Maiden Manggis VI Rangka
- Maiden Manggis VII Satria
Klungkung uralma alatt (1884-1891):
Jegyzetek
- ↑ Sangayu Ketut Laksemi Nilotama. Makna Simbol Gelar Raja Dalam Masyarakat Adat Bali // ITB Journal of Visual Art and Design. - 2009. - 3. évf. , szám. 1 . – 43–56 . — ISSN 1978-3078 . - doi : 10.5614/itbj.vad.2009.3.1.4 .
- ↑ I Wayan Pastika. A Gianyar Regency márkaépítése: Kabupaten Seni és Kota Pusaka identitásábrázolása a helyi, nemzeti és nemzetközi kommunikációban . - Első kiadás. - [Gianyar, Indonézia], 2015. - xiii, 146, xiii, 150 oldal p. - ISBN 978-602-1586-55-6 , 602-1586-55-7, 978-602-1586-50-1, 602-1586-50-6.
- ↑ 1 2 Eny Kusrini. PENINGKATAN HASIL BELAJAR SEJARAH TENTANG KERAJAAN-KERAJAAN ISLAM DI INDONESIA DENGAN TEKNIK MIND MAPPING KELAS X MESIN D SMK NEGERI 1 MAGELANG TAHUN PELAJARAN 2017/2018 Education Journal of Education1 // SEMESTER Learning. — 2019-04-28. - T. 2 , sz. 2 . - S. 235 . — ISSN 2598-5116 2598-5108, 2598-5116 . - doi : 10.31002/ijel.v2i2.1281 .