Fővállalkozó , generálkivitelező - olyan személy, aki munkaszerződés szerint munkát végez más személyek (alvállalkozók) bevonásával. A fővállalkozó a szerződésben meghatározott teljes körű munkák elvégzéséért felelős a megrendelő felé [1] . Az alvállalkozótól eltérően a fővállalkozónak a teljes létesítményt egészében kell létrehoznia és átadnia a megrendelőnek, nem pedig egyedi munkát végezni. Az építőiparban különös jelentőséget kap a generálkivitelező alakja .
Az Orosz Föderáció hivatalos dokumentumaiban nincs hivatalos meghatározás a "fővállalkozó" fogalmára. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve [2] (706. cikk) azonban kimondja, hogy a vállalkozó akkor válik fővállalkozóvá, ha jogában áll más személyeket bevonni kötelezettségei végrehajtásába. Nyilvánvalóan ez a fővállalkozó jogi jele. Ugyanakkor a generálkivitelező teljes felelősséggel tartozik a megrendelő felé a szerződés teljesítéséért - mind a saját, mind az alvállalkozók munkájának eredményéért (lásd a Ptk. 313. és 403. cikkét). Orosz Föderáció ).
Mint tudják, a szerződés ott van, ahol a munkát végzik . Emiatt kutatási , fejlesztési , technológiai és egyéb munkák végzése során, sokkal ritkábban hazai szerződések végzése során alakulhatnak ki kapcsolatok a fővállalkozó és az alvállalkozók között . A kutatómunka végzése során szem előtt kell tartani, hogy az alvállalkozói munkák eredményeinek titokba vagy üzleti titokba vonása gyakran minden olyan munka „lezárását” jelenti, amelyben ezeket az eredményeket felhasználják. Ezenkívül a kutatási és fejlesztési szerződések megkötésekor gondosan mérlegelni kell a szellemi tevékenység eredményeinek jogi védelmét a munka minden résztvevője számára.
A generálkivitelező kapcsolatok azonban az építőiparban nyerik el a legnagyobb jelentőséget , mivel ebben az iparágban a munkát általában nagy csapatok végzik, és maga a munka nagyon sokrétű és eltérő időtartamú. Ezért veszteséges, és gyakran lehetetlen, hogy az összes munkát egy szervezetre vállaljuk. A jövőben főként a generálkivitelezés alkalmazásáról lesz szó a tervezés és felmérés, a kivitelezés, a szerelés és az üzembe helyezés elvégzése során.
A tervezési és felmérési munkák elvégzésekor a generáltervező (a tervezési munkák generálkivitelezőjét szokás nevezni) megállapodást köt a megrendelővel, műszaki (építészeti és tervezési) feladatot kap, végül tervdokumentációt készít vizsgálatra. A projekt egyes szakaszait ő végzi, a megfelelő szakemberek rendelkezésre állásától függően. A fővállalkozó általában önállóan végzi el az építészeti szakaszokat ( a telek tervezési szervezése , építészeti megoldások , térrendezési megoldások), mivel ezek határozzák meg az épület egészének megjelenését, legalábbis az építőmérnöki területen. A felmérési munkákat , az épületgépészeti rendszerek tervezését stb. gyakran alvállalkozásba adják erre szakosodott szervezeteknek [3] .
A felmérésekhez általában nincs szükség generálkivitelezőre, mivel a felmérések külön szakaszai ( mérnökgeológiai , mérnökgeodéziai , környezetvédelmi stb.) egymástól függetlenül is elvégezhetők. A földmérési munkát műszaki megrendelő vagy generáltervező koordinálhatja. Állami (önkormányzati) megrendelővel tervezési és felmérési munkák elvégzésére vonatkozó generál szerződés megkötésekor szabványszerződés szövegét használhatja [4] .
Az építési, szerelési munkák elvégzése során a generálkivitelező a jogszabályoknak és a létesítmény építésére, rekonstrukciójára, nagyjavítására vonatkozó szerződésben foglaltak szerint jár el . A megrendelő a szerződésben kikötheti a generálkivitelező által önállóan elvégzett munkák listáját; a munka többi részét a generálkivitelező jogosult előzetes egyeztetés nélkül, de a megrendelő értesítése mellett alvállalkozásba adni [5] .
Az üzembe helyezést általában egy alvállalkozó végzi, magasan képzett üzembe helyező személyzettel . Teljesítik a kivitelezés technológiai ciklusát, így velük a szerződést a megrendelő közvetlenül, a generálkivitelező közreműködése nélkül kötheti meg. Az üzembe helyezés szakasza magában foglalhatja a vállalat egészének technológiai berendezéseinek garanciális tesztelését is.
A fővállalkozó a megrendelővel (műszaki megrendelő, fejlesztő, beruházó, állami megrendelő ) szerződést köt, alvállalkozókkal alvállalkozói szerződést köt. Az első típusú szerződés egy építkezés építésére, rekonstrukciójára , helyreállítására , nagyjavítására irányul . A második típusú szerződést bizonyos típusú építési és szerelési munkák elvégzésére kötik. Természetesen a generálkivitelező a munka egy részét önállóan is elvégezheti. Ezért a generálkivitelezőnek kétféle kötelezettsége is van: a megrendelővel és az alvállalkozókkal szemben.
Az Építésszervezési Szabályzatban [6] a kivitelező és a generálkivitelező fő kötelezettségei a megrendelő felé azonosak. Ezek tartalmazzák:
A felelősségeket az általános szerződésben kell részletezni. Különösen a felszerelések és egyéb anyagi és technikai erőforrások ellátásával kapcsolatos felelősséget kell körültekintően elosztani .
Az alvállalkozókkal szembeni kötelezettségek meghatározása az alapján történik, hogy a fővállalkozó az alvállalkozó megrendelője. 1987-ben elfogadták a Fővállalkozók és az alvállalkozók kapcsolatáról szóló szabályzatot [7] . Nem törölték, bár nagyon elavult: 2000-ben az Orosz Föderáció Gosstroy levelet adott ki, amelyben kijelentette, hogy e rendelkezés cikkeit a felek közös megegyezésével lehet alkalmazni, ha nem mondanak ellent a hatályos jogszabályoknak [ 8] . A fővállalkozó alvállalkozói szerződésben foglalt kötelezettségei jellemzően a következők:
A kölcsönös felelősséget az alvállalkozói szerződésekben is részletezni kell. A munkavégzés rotációs szervezése esetén a generálvállalkozó bérbe adhatja a rotációs tábor lakóhelyiségét. A munkaszervezés során nagy jelentőséggel bír a projektmenedzsment módszerek alkalmazása [3] .
Az elvégzett munkák kifizetése a fővállalkozói és alvállalkozói szerződések feltételei szerint történik. A munka a szerződés feltételeitől függően az alvállalkozó által elvégzett munka átvételi okirata alapján kerül átadásra a fővállalkozónak, majd a megrendelőnek. Mivel a generálkivitelező nem érdekelt abban, hogy a megrendelő ismerje az általa az alvállalkozónak fizetett összegeket (természetesen azok kisebbek, mint amennyit a megrendelő fizet), az elvégzett munka átvételéről szóló háromoldalú okirat aláírása nem biztosított. Ugyanakkor a rejtett és egyéb kritikus munkák vizsgálatáról szóló igazolásokat, amelyekben a munka költsége nincs feltüntetve, minden érdeklődő aláírja, mivel ez felgyorsítja a számítási eljárásokat [3] .
A munkák kifizetése általában fordított sorrendben történik: a megrendelő a pénzt a fővállalkozónak, az utóbbi pedig az alvállalkozónak utalja át. Korábban az alvállalkozónak nyújtott szolgáltatások generálkivitelezői költségeinek megtérítésének összegét az építési és szerelési munkák becsült költségének százalékában határozták meg, és a munka típusától függően 1-4% volt [7] . Most ezt az összeget kizárólag a szerződéses feltételek határozzák meg. A műszaki és kereskedelmi ajánlat elkészítésekor az alvállalkozónak önállóan kell felmérnie a projektben való részvételhez szükséges költségeket.
2010- ig engedély kellett az építőipari szervezetek munkájához , 2010-től pedig önszabályozó szervezettől ( SRO ) kellett engedélyt kérni az építésben, tervezésben vagy felmérésben, és jóváhagyták azon munkák listáját, amelyekre engedélyt kaptak. volt szükség. 2017. július 1. óta az SRO-k felvételét törölték, de az SRO-kban való tagság kötelezettsége (az SRO-k webhelyein megerősítve) továbbra is fennáll a szerződéses megállapodások alapján, több mint 3 millió rubel értékben.
A vállalkozók önkéntesen, de régiójukon belül, lehetőség szerint a munka profilját figyelembe véve egyesülnek az önszabályozó szervezetekbe. A fővállalkozók számára 2008- ban létrehozták az "Építőipari Általános Vállalkozók Szövetsége" [9] szövetséget , bár az építőipari szervezetnek joga van csatlakozni bármely SRO-hoz a régiójában.
Egy SRO-hoz való csatlakozáskor az építőipari szervezetek két kompenzációs alapba fizetnek hozzájárulást : egy kompenzációs alapba és egy szerződéses kötelezettségeket biztosító alapba, valamint belépési díjat (nem mindig) és tagdíjat a szervezeti igényekre. A hozzájárulások nem ÁFA -kötelesek . A tervező és felmérést végző szervezeteknél lényegesen kisebb a hozzájárulások összege. A kártérítési alapba befizetendő hozzájárulás összege az egy szerződés alapján várható munkatervtől függ, és minimális [10] :
| A szerződés becsült hatálya | Hozzájárulás a kárpótlási alaphoz |
|---|---|
| legfeljebb 60 millió rubel mennyiséggel, valamint tárgyak bontása során | 0,1 millió rubel |
| legfeljebb 500 millió rubel mennyiséggel. | 0,5 millió rubel |
| legfeljebb 3 milliárd rubel mennyiséggel. | 1,5 millió rubel |
| legfeljebb 10 milliárd rubel mennyiséggel. | 2 millió rubel |
| több mint 10 milliárd rubel mennyiséggel. | 5 millió rubel |
A kártalanítási alapból történő kifizetést az SRO teljesíti, ha egyetemleges felelősséget vállalnak tagjai azon kötelezettségeiért , amelyek az ügyfélnek és harmadik feleknek okozott kárból erednek, például teljes vagy részleges megsemmisülés esetén. vagy épület (szerkezet) károsodása.
A szerződéses kötelezettségek biztosítására szolgáló kompenzációs alapba történő hozzájárulás összege az SRO-tagok részvételével jön létre a munkák elvégzésére kiírt pályázatokon, az egy szerződés alapján várható munka terjedelmétől függ, és minimális [10] :
| A szerződés becsült hatálya | Hozzájárulás a kárpótlási alaphoz |
|---|---|
| legfeljebb 60 millió rubel mennyiséggel. | 0,2 millió rubel |
| legfeljebb 500 millió rubel mennyiséggel. | 2,5 millió rubel |
| legfeljebb 3 milliárd rubel mennyiséggel. | 4,5 millió rubel |
| legfeljebb 10 milliárd rubel mennyiséggel. | 7 millió rubel |
| több mint 10 milliárd rubel mennyiséggel. | 25 millió rubel |
A szerződéses kötelezettségek biztosítására szolgáló alapból történő kifizetést az SRO teljesíti az egyetemleges felelősség felmerülésekor, amely abból ered, hogy tagjai nem teljesítik az építési szerződésben vállalt kötelezettségeiket , például a szerződés feltételeinek megsértése esetén. a létesítmény felépítése.
Az ilyen kifizetések után az alapok összegét vissza kell állítani a szükséges összegre. Az SRO-ból való kilépéskor a hozzájárulásokat általában nem térítik vissza.
Az SRO tagjának a hozzájáruláson túl számos egyéb követelménynek is meg kell felelnie, például több szakirányú végzettséggel és munkatapasztalattal rendelkező szakemberrel kell rendelkeznie az országos szakorvosi nyilvántartásban [11] . A különösen veszélyes, műszakilag összetett és egyedi létesítmények építéséhez szükséges szakemberek létszámára vonatkozó követelményeket az Orosz Föderáció kormánya állapítja meg [12] .
2012 -től az oktatási szak mellett a képesítés jellemzője a Szakmai standard . A nemzeti szövetségek SRO "NOSTROY", "NOPRIZ", az " Oroszországi Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetsége", a "Kommunális Vállalkozások Szövetsége", az "Adminisztratív és Gazdasági Szakemberek Szövetsége" stb. építőipari szakmai szabványok kialakítása.
Az Egyesült Államokban az épületek és építmények építése során a legtöbb fővállalkozó szinte nem alkalmaz saját munkaerőt . Az alvállalkozók maguk vásárolnak építőanyagokat és berendezéseket, míg a generálkivitelezők veszik át az építés irányítását. A fővállalkozó és az alvállalkozó közötti szerződés tartalmaz egy listát és a munkakört, a munkavégzési szabványok listáját, a szerződéses árat, a fizetési feltételeket, a munkarendet, a biztosítási feltételeket, a munkaviszonyokat , a szövetségi törvényeknek, az állami és önkormányzati törvényeknek való megfelelés követelményeit. stb.
Általában a fővállalkozó diktálja az összes feltételt az alvállalkozóknak, és elkészíti a szerződés szövegét a javára. Az alvállalkozó szerződésszegése esetén a fővállalkozó elmozdítja őt a munkavégzéstől, visszatartja a veszteség összegét az esedékes fizetésből. Alvállalkozó csődje esetén a generálkivitelező anyagi és technikai erőforrásait használja fel a munka folytatására. Az alvállalkozóknak gondosan mérlegelniük kell a szerződés jogi részleteit az aláírás előtt. [13]
Az Egyesült Királyságban és a Brit Nemzetközösség országaiban a „fővállalkozó” kifejezés helyett a „fővállalkozó” ( en: Fővállalkozó ) kifejezést használják az építőipari munkákra vonatkozó szerződések megkötésére. Nagy projekteknél azonban előfordulhat, hogy a fővállalkozó irányítja az építkezést, míg a generálkivitelező önállóan végzi a munkát és alvállalkozókat vesz fel. Állami megrendelések esetén a fővállalkozókat "elsődleges vállalkozónak" ( en: fővállalkozónak ) is nevezhetjük . A fővállalkozó a szerződéskötés különböző formáiban is részt vesz: "design-build" ( en:Design-build ), "design-tender-build" ( en:Design-bid-build ) stb. [14] .
Németországban a generálkivitelezés ( de:Generalunternehmer ) igen fejlett a vállalkozók specializálódása és a szerződéses kapcsolatok hagyományos betartása miatt. Az általános szerződés előnyei: a szerződés egyedisége és a feltételek egyeztetésének egyszerűsítése a megrendelő számára, a tárgy kulcsrakész átadásának lehetősége. A hátrányok a következők lehetnek: a szerződésben szereplő feladatok alapos tanulmányozásának szükségessége, a tervezés és kivitelezés korlátozott szinkronizálása, költségkockázat a követelmények későbbi változásaival. A fővállalkozó szolgáltatásait gyakran rögzített árfolyamon ( egyösszegű ) fizetik [15] .
A nagy ipari építkezéseken több fővállalkozó is lehet például építési munkákra, berendezések telepítésére, tervezésére , amelyek mindegyike szerződést köthet a megrendelővel. Ha a generálkivitelező a munka legalább egy részét nem végzi el önállóan, akkor őt nevezik „generális jogutódnak” ( de: Generalübernehmer ). A munkák koordinálását fővállalkozó ( de:Totalunternehmer ) végezheti. A "fővállalkozó" ( Hauptunternehmer ) kifejezést általában a teherhordó szerkezeteken végzett munkák végrehajtására és koordinálására használják. Egy ilyen séma az építés utolsó szakaszában indokolt, mivel az építési fővállalkozónak nehézségei lehetnek a működő technológiai berendezések átadásakor [15] . Összehasonlításképpen: az Orosz Föderációban a fővállalkozó általában egy általános építőipari szervezet, amely segít neki átvészelni az építés első nehéz szakaszát.
Franciaországban , ahogy valójában Oroszországban is , az építőipar egyértelműen a kormányzati megrendelések teljesítésére és a szokásos üzleti tevékenységekre oszlik . A szakemberek bevonása nélkül végzett munka csak kisméretű objektumok, például 150 m2 -ig terjedő házak esetében megengedett . Legfeljebb 40 vállalkozót magában foglaló nagy projektekhez általában fővállalkozót ( fr:Entreprise générale ) vonnak be, bár vállalkozói konzorcium is létrehozható. Az állami megrendelések teljesítésekor a legkisebb kötődés sem megengedett a munkatermelőkkel, ideértve a megrendelések átadását és együttműködését is.