Geyazan (erőd)

Erőd
Geyazan/Gavazan
41°05′19″ s. SH. 45°11′04″ K e.
Ország  Azerbajdzsán
Falu Abbasbeyli
Első említés 1060-as évek
Állapot rozoga
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Geyazan [1] [2] [3] [4] ( azerb. Göyəzən, Geyazan ); (más néven Gavarzin , Gevrazin , Kavazin , Kozin ) vagy Gavazan [5] [6] [7] [8] ( kar.  Գավազան ) középkori örmény erőd [9] a Geyazan hegy lejtőin, a várostól 15 km-re nyugatra. kazah ( modern Azerbajdzsán ) és 1 km-re északnyugatra Abbasbeyli falutól , 1,5 km-re a Voskepar folyótól [10] . Az erődfalak maradványai és egy kis település az erődön belül korunkig fennmaradt.

Történelem

Az erőd első említése az 1060-as évekből származik, amikor IV. Bagrat grúz király ( 1027-1072 ) megtámadta Tbiliszit, amely akkor Patlun Ganja emír birtokában volt . Ez utóbbit Ivane Orbelian csapatai legyőzték, elfogták és csak azután engedték szabadon, hogy visszatért a grúz királyhoz "... Tphis , Gag és Kovzin ..." [7] .

1123 - ban Építő Dávid grúz király ( 1073-1125 ) meghódította a szeldzsukoktól Gavazan és a térség más erődítményeit [ 8] .

Ősszel pedig Gegutiba költözött, vadászott, megnyugodott, ott mindent elintézett. Márciusban pedig Kartliba költözött, és elfoglalta Dmanisi városát. Áprilisban pedig megtámadták Shaburant, Derbent, és megverték a derbenti kurdokat, Lezgineket és Polovcikat, és elfoglalták Gasany és Khozaond Shirvan erődjét és a szomszédos országokat. És egy pillanat alatt kikelt, mint a sas, és májusban elfoglalta az örmény erődöket: Gagit, Teronakalt, Cavazinokat, Norbedet, Manasgomit és Talinjakart.

- Királyok Dávid királyának élete. [tizenegy]

A 13. században Gavazant az írott források említik a Molar Nuini parancsnok által vezetett tatár-mongolok [12] Örményország elleni inváziójáról [13] .

A következő említés egy bizonyos Kolofoshoz tartozik, és 1436 -ra vonatkozik, amikor a tatár-mongolok támadásai elől menekült keresztények az erődben találtak menedéket :

Amikor elértük Aghstev -et, Jagat mongol lovasai megtámadtak minket, és az utolsó ruhadarabig kiraboltak, még a csizmáinktól is megfosztottak bennünket ebben a súlyos hidegben. Aztán eljutottunk a Gavazan erődhöz , ahol ruhát adtak nekünk, hogy elrejtsük meztelen testünket [14] .

Eredeti szöveg  (kar.)[ showelrejt] Եկաք մինչև Աղեստև, հանդիպեցաւ Ջաղաթին իլղարն՝ բածհա՝ բազու և թ զ քրի քրի, և մերկեցուցին, որ ք զոտից իրք չթողին չթողին ձմեր ն և ցուրտ ցուրտ ցուրտ եկ ի գ քրի ի և զմեր զմեր զմեր զմեր զմեր զմեր զմեր ծ ծ ծ ծ ծ ծ ծ ծ ծ ծ ծ ծ և և ի ի քրի քրի ծ ծ ծ ծ ծ ծ ծ ծ ծ ծ ծ ծ ծ ծ

Építészet

Az erőd 400 méter magas dombra épült, annak északkeleti részén, és a környező tájhoz képest meghatározó fekvésű. Megőrizték a fellegvár maradványait és egy kis települést az erődben. 1960-1961-ben az Örmény SSR Tudományos Akadémia expedíciója felmérte az emlékmű területét [16] . A fellegvár mérete 140 x 40 méter. A Gavazan sárga mészkőből épült, hét félkör alakú toronnyal megerősítve, amelyeknek egyetlen megmaradt magassága 4-7 méter. A bejárat nyugat felől van. Az erődítményekkel körülvett város a fellegvártól északra 400 méter távolságra terül el. A fellegvár falait sárga mészkőből és durva megmunkálatlan gránitból építették [17] .

Gavazan első rövid leírását a 19. század első felében S. Jalalyants készítette:

Az egyik típusú kőből épült, magas tornyú kastély egy völgy közepén található. Víztározókkal és számos lakóházzal rendelkezik, amelyek különböző időszakokban menedékül szolgáltak. Ez egy meglehetősen bevehetetlen erőd, amelyet földsáncokkal erősítettek meg [18] .

Eredeti szöveg  (kar.)[ showelrejt] Է դղեակ ի վեր սեպացեալ միապաղաղ քարամբք. ի գլուխ զո՛չ ս տն վ նի, յս դղե կ որ ունի զմիևեթ ճանապարհ, և այն դժուարագնալի. շրջապատն է ամենևին անմատչելի. . ի գլուխ ունի զաւազան ջրոյ

Az erőd leírása 1895-ben :

A Voskepar folyó bal partján egy félreeső, magas szürke erőd áll, amely egyszerre lenyűgöző és félelmetes. A keleti részen az ókorban falakat építettek, amelyek belsejében helyiségek, cellák találhatók, amelyekben vízkészleteket tárolnak. Felmászhat a szikla tetejére, ha túllépi a rendkívül veszélyes, keskeny és teljesen meredek, ijesztő északi utat.

Felszíne síkság... Ez a rész Gavazan fellegváraként ismert. A szikla nyugati részén nagy repedések láthatók, amelyek mögött meglehetősen nagy barlang található, de jelenleg nem vezet oda út. A sasok újra és újra korhadt szőnyegdarabokat találnak ezekben a barlangokban, és ledobják őket [19] .

Eredeti szöveg  (kar.)[ showelrejt] Ո կամ ջողազ վտակի ձախ կողմում արձանացած է մի բարձր բարձր, միապաղաղ, գորշագոյն, զարմանալի միանգամայն ահարկու ժայռ ժայռ որի արեւելեան տորոտով շինած հնուց պարի պարի պարի որի ներ կան ենեակներ ենեակներ եւ խուցեր խուցեր որոնցից որոնցից մէջ կայ ջրհոր եւ եւ եւ ջուր ջուր ջուր ջուր ջուր ջուր ջուր ջուր ջուր ջուր ջուր ջուր ջուր ժայռի գագաթն ենեակներ ենեակներ ենեակներ տորոտով միայն մի դժուարատար, ոկալի, նեղ, չափազանց զառիվեր եւ միանգամայն կածան հիւ հիւ կողմից կողմից կողմից կողմից համարեա թէ է մ մ երկու կալաչափ կալաչափ կալաչափ կալաչափ կալաչափ է գաւարզին բերդ հռչակուածն որի որի վերայ երկու է վիմափոր վիմափոր ջրաւազան, ջուրն բերուած է է յիշեալ յիշեալ յիշեալ յիշեալ յիշեալ գաւարզին գաւարզին բերդ հռչակուածն հռչակուածն որի վերայ մ մ մ կալաչափ կալաչափ այ է գաւարզին բերդ բերդ բերդ : Ժ կողմում, բ բ է մի մեծ ծ, որի ետև, են են կ մեծ մեծ ք, ործ

Jegyzetek

  1. Geyazan - az ég felé való törekvés  (elérhetetlen link)
  2. Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium. Goyazan erőd
  3. GAZAKH . Letöltve: 2010. augusztus 7. Az eredetiből archiválva : 2020. június 13.
  4. GAZAKH KERÜLET . Letöltve: 2010. augusztus 7. Az eredetiből archiválva : 2016. március 3.
  5. Barseghyan L., Khachatryan Zh., Örményország középkori erődítményeiről, "Handbook of the Academy of Sciences of Armenia", 1962, N 7, էջ 74-76: A templomról is lásd H. Mikael V. Hovhannisyan, Örményország erődjei, Velence, 1970, 493-494.
  6. Jalalyants S. Architecture of Great Armenia, 1. rész, Tiflis, 1842, 156. o.
  7. 1 2 "Brief Georgian History of Javanshir (Համառօտ պատմութիւն Վրաց ընծայեալ մչւաիլ չուանշ)
  8. 1 2 Melikset-Bek L., Grúz források az örményekről és Örményországról, Jereván, 1. rész, 1934, 218.
  9. S. Qauxchishvili, Katharine Vivian, Anthony Bryer. A grúz krónika: Giorgi Lasha korszaka. - AM Hakkert, 1991. - S. 28,189. — 198 p.Eredeti szöveg  (angol)[ showelrejt] Májusban egy sascsapással továbbsöpört, hogy elfoglalja Gagni, Teronakal, Kavazin, Norbed, Manasgom és Talinjakar örmény erődöket. Eredeti szöveg  (angol)[ showelrejt] Kavazin, örmény erőd, 28.
  10. Karapetyan S., Artsakh, Jereván, 2004, 436.
  11. Királyok Dávid királyának élete . - Szimbólum, 1998. - 40. sz .
  12. Dimitri Korobeinikov . Bizánc és a törökök a 13. században. - Oxford University Press, 2014. - 174. o.

    A mongol felvásárlások Adharbajdzsánban és Észak-Iránban kiváló lehetőséget biztosítottak számukra, hogy megkezdjék győzelmes hadjáratukat Örményországban . Elfoglalták Tawush-t Little Siwnik'-ben, valamint Gardman, Katsaret, Nor Berd, Terunakan, Ergevank'/Erk'ewank', K'avazin , Gag és Matsnaberd erődítményeit a gagi Vahram Gageli-Mkhargrdzeli hercegségből. , 1233-ban.

  13. Vardan Vardapet története (Հաւաքումն պատմութեան Վարդանայ վարդապետի), Velence, 1845. oldal, 1845
  14. „XV. századi örmény kéziratok”, A rész, összeállítók: Hakobyan V., Hovhannisyan A. Yerevan, 1974, 461. oldal
  15. Kutatás az örmény építészetről (elérhetetlen link) . Letöltve: 2010. október 18. Az eredetiből archiválva : 2010. augusztus 15.. 
  16. բ., Խ., ​​Միջն հ երկու մ, "հսսհ գ տեղեկ", 1962, N 7, էջ 74-76: եիմ՛դ Միքայէլ Վ. Յովհաննէսեան, Հայաստանի բերդերը, Վենետիկ, 1970, էջ 493-494:
  17. Սամվել Կարապետյան, Հյուսիսային Արցախ, Երեւան, 2004, 437:ջն
  18. Jalalyants S. Architecture of Great Armenia, 1. rész. Tiflis, 1842, 156. o.
  19. Barkhutaryants M., Artsakh. Baku, 1895, 395. oldal