Gatsos, Angelis

Angelis Gatsos
Αγγελής Γάτσος

Angelis Gatsos mellszobra
Születési dátum 1771( 1771 )
Születési hely Sarakinovo , Pella úr
Halál dátuma 1839( 1839 )
A halál helye Atalanti, Mr. Phthiotis
Affiliáció Első Görög Köztársaság Második Görög Köztársaság
Rang Tábornok
Csaták/háborúk Görög függetlenségi háború

Angelis Gatsos ( görögül: Αγγελής Γάτσος ; 1771 , Sarakinovo, Pella  - 1839 , Atalanti, Mr. Fthiotida ) - híres görög katonai vezető, az 1821-1829-es görög felszabadító háború résztvevője.

Életrajz

Angelis Gatsos 1771 - ben , Pella úrban, Sarakinovo faluban született Közép-Macedóniában [1] , és nagy valószínűséggel a szláv nyelvű kisebbséghez tartozott (a bolgár történetírásban Gatso bolgár angyalként [2] emlegetik ). A kortársak írástudatlan és jámbor óriásként írták le.

Fiatalon, munkát keresve, Naousa város régiójában telepedett le . 20 évesen csatlakozott a Kleft különítményhez, melynek parancsnoka Anastasios Karatasos volt , aki Vermion hegyeiben tevékenykedett.

1822- ben Karatasosszal és Siropoulos Györggyel együtt részt vett Naousa felkelésében, és egy különítményt vezetve Siugaras és Ramadanis katonai vezetőkkel együtt megpróbálta bevenni Veria városát, de a nagy török ​​csapatok Szalonikiből kivonulása után visszavonult .

Amikor a törökök elfoglalták Naousa városát , Gatsos feleségét és fiát, Nikolaoszt elfogták a törökök. A feleség a kínzásoktól megijedve áttért az iszlám hitre [3] . Gatsosnak, aki Karatasos adjutánsa volt, testvérével, Petrosszal együtt sikerült betörnie Thesszália tartományába , ahová az általa fogadott Dimitirios Gatsos követte. Az ezt követő Plaka ( Epirus ) csatákban Petros Gatsos 1822. július 30-án halt meg.

Karatasos adjutánsaként Gatsos harcolt 1822 augusztusában Petánál [ 4] , majd egy 100 fős lázadó különítmény élén harcolt Dervenakiában , Theodore Kolokotroni parancsnoksága alatt . Bátorságát Fotakos emlékiratai jegyezték fel, aki azokban az években Kolokotronis adjutánsa volt.

1823 májusában Gatsos Karatososszal együtt legyőzte az akkori évek legjelentősebb oszmán parancsnokát, Kutahya Reshid Mehmed Pasát a magnéziai Trikeriben. [5] , de otthagyták pozícióikat, miután Kütahya megígérte, hogy elengedi családjaikat [6] , de Kütahya nem tartotta be a szavát, ami után Karatasosz csapataival szégyenkezve Szkiathosz szigetére menekült .

Ugyanebben az évben Gatsos a Peloponnészosz -félszigeten harcolt Karatasosszal, valamint Christos Dagovich és Kontoyannis katonai vezetőkkel a török-egyiptomi erők ellen.

1826- ban Gatsos egy különítményt vezetett Euboea szigetén K. Dumbiotisszal és K. Binosszal együtt. Ugyanebben az évben Gatsos egy 500 fős különítmény élén heves harcokban vett részt az Atalanti régióban.

1827 novemberében Gatsos Karatasos parancsnoksága alatt részt vett a Trikeri elfoglalására irányuló kudarcos hadműveletben [7] .

A háború végén a görög kormány segítségével Gatsosnak 1830 -ban sikerült kiszabadítania fiát, Nyikolajt, akit aztán Münchenbe küldtek katonai kiképzésre .

Gatsos, miután megkapta a tiszteletbeli ezredesi rangot, a Phthiotis állambeli Atalantiban telepedett le , ahol 1839 -ben rendkívüli szegénységben halt meg . Fogadott fia, Dimitrios Gatsos altábornagyi rangra emelkedett.

Források

Jegyzetek

  1. Μαθητική εφημερίδα Δημοτικού Σχολείου Ριζού (nem elérhető link) . Letöltve: 2011. június 26. Az eredetiből archiválva : 2011. szeptember 20.. 
  2. „Bulgária történelem. A 18. századi bolgár antagonizmus – a 19. század közepe. Történeti Intézet a BAN-nál. V.6, 196. o.
  3. [σπυρίδων τρικούπης, "ιστορία της ελληνικής επαναστάσεως", τόμος β ', κεφάλαιο κδ4] -1
  4. _
  5. [Δμήτρης Φωτιάδης,Η Επανάσταση τού 21 ,ΜΕΛΙΣΣΑ, 1971,]σ.35.
  6. [Κόκκινος ,'Η Ελληνική Επανάσταση ,τ.Γ,σ.594]
  7. [Δμήτρης Φωτιάδης,Η Επανάσταση τού 21 ,ΜΕΛΙΣΣΑ, 1971,]σ.406,]τ.40.

.