Brazil általános választás (2018)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. augusztus 14-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 7 szerkesztést igényelnek .
← 2014 2022 →
Brazil általános választás (2018)
2018. október 7. (első kör) 2018.
október 28. (második forduló)
Kiderül 79,7% (első kör)
Jelölt Jair Bolsonaro Fernando Addad [1] Siru Gomez
A szállítmány SLP Péntek DRP
Koalíció Brazília mindenek felett, Isten mindenek felettBrazília ismét boldogSzuverén Brazília
Káptalan megye Rio de Janeiro Sao Paulo Ceara
Helyettes António Hamilton Moran Manuela d'Avila Katya Abreu
A választókerületek száma 16+Federal Capital Territory9
szavazatokat 49 260 464
(46%)
31 292 366
(29,3%)
13 344 366
(12,47%)

Az általános választásokat 2018 októberében tartották Brazíliában . Megválasztották Brazília elnökét és alelnökét, Brazília Nemzeti Kongresszusát , kormányzóit, főkormányzóit és az állam törvényhozását.

A 2014-es általános választások során Dilma Rousseff Munkáspárt jelöltjét a második fordulóban a szavazatok 51,6%-ával újraválasztották az elnöki posztra, legyőzve a brazil szociáldemokrata párt képviselőjét , Aesio Nevest , aki a szavazatok 48,4%-át kapta. . Rousseffot először 2010 -ben választották meg elnöknek, politikai mentora , Lula da Silva utódjaként , aki 2003 és 2011 között volt az elnök.

2015. december 3-án azonban a brazil parlament alsóháza megszavazta az impeachment eljárás megindítását . 2016. május 12-én a brazil szövetségi szenátus ideiglenesen felfüggesztette Rousseff jogkörét és feladatait, legfeljebb hat hónapra, vagy addig, amíg a szenátus ítéletet nem hoz: eltávolítja hivatalából, ha bűnösnek találja, vagy felmentette. 2016. augusztus 31-én a szenátus 61:20 arányban megszavazta a felelősségre vonást, és bűnösnek találta Rousseffot a költségvetési törvények megsértésében, és elmozdította hivatalából. Michel Temer , a Brazil Demokratikus Mozgalom Párt alelnöke lett Brazília megbízott elnöke Rousseff felfüggesztésének idejére, majd Dilma Rousseff felelősségre vonása után Brazília elnökévé nevezték ki.

Választási rendszer

Elnökválasztás

Brazília elnökét két fordulóban választják meg. A polgárok indulhatnak az elnökválasztáson és részt vehetnek az általános választáson, amelyet október első vasárnapján (jelen esetben 2018. október 7-én) tartanak. Ha egy jelölt a népszavazat több mint 50%-át megkapja, akkor megválasztottnak nyilvánítják. Ha egyik jelölt sem lépi át az 50%-os küszöböt, október utolsó vasárnapján (jelen esetben 2018. október 28-án) kerül sor a szavazás második fordulójára. A második fordulóban csak az a két jelölt vehet részt, akik az első fordulóban a legtöbb szavazatot kapták. A második forduló győztese Brazília elnöke lesz.

A második fordulóban Jair Bolsonaro és Fernando Addad jelöltek vettek részt, mivel az első fordulóban Bolsonaro csak a szavazatok 46,03%-át szerezte meg (a győzelemhez szükséges 50%-ból), Addad pedig 29,28%-ot. A második forduló eredményeként Bolsonarót választották elnöknek, aki a szavazatok 55,13%-át kapta.

Eredmények [2]
Jelölt Partner Első túra Második kör
Szavazás % Szavazás %
Jair Bolsonaro ( Szociálliberális Párt ) Amilton Mowan ( Brazil Trabalista Megújulási Párt ) 49 277 010 46.03 57 797 847 55.13
Fernando Addad ( Munkáspárt ) Manuela D'Avila ( Brazíliai Kommunista Párt ) 31 342 051 29.28 47 040 906 44,87
Ciro Gomez ( Demokrata Munkáspárt ) Katya Abreu (Demokratikus Munkáspárt) 13 344 371 12.47
Geraldo Alkmin ( Brazil Szociáldemokrata Párt ) Anna Amelia ( Progresszívek ) 5 096 350 4.76
Juan Amoedo (Új Párt) Christian Lobauer (Új Párt) 2679745 2.50
Daziolo tizedes (Patriots) Suelene Balduino (Patriots) 1 348 323 1.26
Enrique Meirelles ( a Brazil Demokratikus Mozgalom Pártja ) Germano Rigotto (a Brazil Demokratikus Mozgalom Pártja) 1 288 950 1.20
Marina Silva ( Fenntarthatóság ) Eduardo Jorge ( Zöld Párt ) 1 069 578 1.00
Alvaro Diaz (Podemos) Paulo Castro ( SHP ) 859 601 0,80
Guilherme Boulos ( Szocializmus és Szabadság Pártja ) Sonia Guajajara (Szocializmus és Szabadság Pártja) 617 122 0,58
Vera Lucia ( Egyesült Szocialista Munkáspárt ) Hertz Diaz (OSRP) 55 762 0,05
José-Maria Eimael (Kereszténydemokrata) Elvio Costa (Kereszténydemokrata) 41 710 0,04
Juan Vicente Goulart (Szabad szülőföld) Leo Alves (PPL) 30.176 0,03
Érvényes szavazatok 107 050 673 91.21 104 838 753 90,43
Érvénytelen szavazatok 7 206 205 6.14 8 608 105 7.43
Üres űrlapok 3 106 936 2.65 2 486 593 2.14
Összes szavazat 117 364 654 79,69 115 933 451 78,70

Kongresszusi választások

A Nemzeti Kongresszus két kamarából áll: a Képviselőházból, amely a nemzeti képviseleti testület, és a Szövetségi Szenátusból  , amely a szövetség alanyai képviseleti kamara. A törvényhozás időtartama négy év.

A Nemzeti Kongresszus alsóháza, a Képviselőház az egyes államokban, területeken és szövetségi körzetekben arányos rendszerrel megválasztott nép képviselőiből áll. A képviselők számát, valamint a területi egységek kamarai képviseletét kiegészítő törvény határozza meg, amelyet a választásokat megelőző évben fogadnak el. Az államok és a szövetségi körzet képviseletének arányosnak kell lennie a lakosság számával, és 8 és 70 képviselő között kell lennie. Minden terület négy képviselőt választ. Jelenleg a képviselőháznak több mint 500 képviselője van. A mandátumok felosztása a legmagasabb átlagszabály szerint történik, figyelembe véve a listán szereplő jelöltek preferenciáit. Megüresedés esetén helyébe ugyanazon pártlistás jelölt kerül, amely szerint a távozott képviselő kapott mandátumot.

A felsőház – a Szövetségi Szenátus 81 tagot foglal magában, akiket 8 évre választanak meg a következő arány szerint: három szenátor minden államból és a szövetségi körzetből; a kamra négyévente megújul, először 1/3-ával, majd 2/3-ával. A szenátorral együtt két helyettesét is megválasztják. A szenátorokat a többségi rendszer választja. A 2/3-os kamara megújításakor minden választó két jelöltre szavaz, akik közül az egyiket az elsőnek tekintik. Ha egy hely megüresedik, azt helyettesítővel töltik be. Ha egy hely megüresedik, és több mint 15 hónap van hátra az új általános választásokig, részleges választást tartanak az időszak hátralévő részére. [3]


Eredmények
Buli Képviselőház Szenátus
Szavazás % Helyek +/- Szavazás % Kiemelt Teljes +/-
Dolgozó Néppárt 56 -13 6 -6
Szociálliberális Párt 52 +51 négy +4
Progresszívek 37 -egy 6 +1
Demokratikus mozgalom 34 -32 tizenegy -7
PSD 34 -2 6 +3
Republikánus párt 33 -egy 2 -2
BSP 32 -2 5 -2
demokraták 29 +8 7 +2
BSDP 29 -25 7 -3
Demokratikus Munkáspárt 28 +9 6 -2
Brazil Republikánus Párt harminc +9 egy -
Szolidaritás 13 -2 egy -
Podemos tizenegy +7 egy +1
Szocializmus és Szabadság Pártja tíz +5 0 -egy
Brazil Munkáspárt tíz -tizenöt négy +1
kommunista Párt 9 -egy 0 -egy
Új buli nyolc új 0 új
npsp nyolc -2 2 +2
rpsp nyolc -3 egy -
SHP nyolc -5 egy +1
Avante 7 +5 0 -
Humparty 6 +1 2 +2
Hazafi 5 +3 0 -
PDP négy +1 egy +1
Zöld Párt négy - négy 0 -egy
PNM 3 - 0 -
htp 2 - 0 -
Kereszténydemokrácia egy -egy 0 -
Szabad haza egy +1 0 -
Fejlesztési hálózat egy új 5 új
Nőparti 0 - 0 -
A munkásság újraélesztése 0 -egy 0 -
OSRP 0 - 0 -
Működő üzlet 0 - 0 -
BKP 0 - 0 -
Érvénytelen - - - - - - -
Teljes 100 513 0 100 54 81 0
A szavazók részvétele
Forrás:

Jegyzetek

  1. Az eredeti jelöltet, Luiz Inacio Lula da Silvát a CEC 2018. augusztus 31-én nem vette nyilvántartásba a választójogi törvénynek megfelelően (korrupció miatt elítélték).
  2. Jair Bolsonaro é eleito presidente com 57.8 milhões de votos  (port.) . Letöltve: 2018. november 12. Az eredetiből archiválva : 2018. november 21..
  3. A brazil választási rendszer . Hozzáférés dátuma: 2018. február 9. Az eredetiből archiválva : 2016. december 20.

Linkek