| közigazgatási területű regionális alárendeltségű város [1] / városrész [2] | |||||
| Volokolamszk város Volokolamszk városi kerület | |||||
|---|---|---|---|---|---|
|
|||||
| 55°57′ é. SH. 36°11′ K e. | |||||
| Ország | Oroszország | ||||
| Tartalmazza | Moszkva régió | ||||
| Adm. központ | Volokolamszk | ||||
| Fejezet | Szilka Mihail Ivanovics | ||||
| Történelem és földrajz | |||||
| Az alapítás dátuma | 1929 | ||||
| Az eltörlés dátuma | 2019. július 23 | ||||
| Négyzet |
1683,51 km²
|
||||
| Időzóna | MSK ( UTC+3 ) | ||||
| Népesség | |||||
| Népesség |
↘ 40 245 [3] fő ( 2019 )
|
||||
| Sűrűség | 23,91 fő/km² | ||||
| OKTMO | 46 605 000 | ||||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |||||
A Volokolamszkij járás egy megszűnt közigazgatási-területi egység ( rayon ) és önkormányzati formáció ( községi körzet ) Oroszország Moszkvai régiójának nyugati részén .
1929-ben alakult.
A közigazgatási központ Volokolamszk városa .
2019. május 11-én a Volokolamszki városi körzetet megszüntették, és a benne lévő összes városi és vidéki települést egy új, egyetlen településsé vonták be - a Volokolamszk városi körzetbe [4] .
2019. július 23-án a Volokolamszki körzet, mint a régió közigazgatási-területi egysége megszűnt, helyette egy új közigazgatási-területi egység jött létre - Volokolamszk regionális alárendeltségű városa közigazgatási területtel [5] .
A városi kerület a moszkvai régió nyugati részén található. Északkeleten Klin városi körzetével , keleten Istra és Ruzsky városi körzetekkel , délen Mozhaisk városi kerülettel , nyugaton Sahovskaya városi kerülettel , északnyugaton határos . a Moszkvai régió Lotoshino városi kerületében . Területe 168 351 hektár [6] .
Éghajlata mérsékelt, kontinentális. A terület a megfelelő nedvességtartalmú zónába tartozik. Délnyugati szél uralkodik. A növényzet összetétele szerint a vegyes erdők alzónájába tartozik, amelyek teljes területének 40%-át foglalják el. .
A városrész területén 10 aktív fokozottan védett természeti terület található , ebből 9 regionális és 1 szövetségi jelentőségű [7] :
| Népesség | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1931 [8] | 1939 [9] | 1959 [10] | 1970 [11] | 1979 [12] | 1989 [13] | 2002 [14] | 2006 [15] |
| 76 620 | ↘ 55 281 | ↘ 53 879 | ↘ 39 852 | ↘ 37 885 | ↘ 37 863 | ↗ 49 032 | ↗ 56 859 |
| 2009 [16] | 2010 [17] | 2011 [18] | 2012 [19] | 2013 [20] | 2014 [21] | 2015 [22] | 2016 [23] |
| ↘ 56 612 | ↘ 53 244 | ↘ 50 670 | → 50 670 | ↘ 48 948 | ↘ 46 750 | ↘ 44 814 | ↘ 43 636 |
| 2017 [24] | 2018 [25] | 2019 [3] | |||||
| ↘ 42 928 | ↘ 41 496 | ↘ 40 245 | |||||
Városi körülmények között ( Volokolamszk városa és Szicsevo városa ) 2018 elején a kerület lakosságának 54,63%-a élt [25] .
Népszámlálási év |
Teljes lakosság, ezer fő |
Városi lakosság, ezer fő |
Vidéki lakosság, ezer fő |
|---|---|---|---|
| 1959 [26] | 53.879 | 11,531 | 42.348 |
| 1970 [27] | ↘ 39.852 | 8.361 | 31.491 |
| 1979 [28] | ↘ 37.885 | 8.892 | 28.993 |
| 1989 [29] | ↘ 37 863 | 8.808 | 29.055 |
| 2002 [30] | ↗ 49 032 | 23.498 | 25.534 |
| 2010 [31] | ↗ 53 244 | 26.538 | 26.706 |
A Volokolamszki régióban 269 település található [6] . Közülük a legnagyobbak Volokolamszk városa (26 389 [32] fő), Sychevo település (3131 [32] fő), valamint. Ostashevo (3264 [32] fő), Nelidovo falu (1543 [33] fő), vele. Teryaevo (1376 [33] fő), p. Yaropolets (1277 [34] fő), Klishino falu (1072 [33] fő).
2006-ig a Volokolamszkij körzetbe 1 regionális alárendeltségű város, 1 városi típusú település (munkástelepülés) és 17 vidéki körzet tartozott: Anninszkij , Bolycsevszkij , Volokolamszkij , Zsdanovszkij , Iljino - Jaropoleckij , Karmanovszkij , Kasinszkij , Osztaszszkij Sztejevszkij , Osztaszszkij Sztejevszkij . , Szudnyikovszkij , Terjajevszkij , Cseneckij , Csismenszkij , Sesztakovszkij , Jaropoleckij .
A Volokolamsk önkormányzati körzetben 2006 és 2019 között 8 települést tartalmazott - 2 városi és 6 vidéki települést:
| Nem. | Önkormányzati szerv | Közigazgatási központ | Települések száma _ | Népesség | Terület, km 2 |
|---|---|---|---|---|---|
| Városi települések: | |||||
| egy | Volokolamszk | Volokolamszk városa | nyolc | ↘ 19682 [3] | 109,71 |
| 2 | Sychevo | működő település Sychevo | tíz | ↘ 2843 [3] | 58.17 |
| Vidéki települések: | |||||
| 3 | Kashinsky | Kashino falu | 28 | ↘ 2933 [3] | 136,58 |
| négy | Ostasevskoe | Ostashevo falu | 41 | ↘ 2769 [3] | 275.01 |
| 5 | Szpasszkoje | Spass falu | ötven | ↘ 2497 [3] | 346,32 |
| 6 | Teryaevskoe | Teryaevo falu | 53 | ↘ 3899 [3] | 299,36 |
| 7 | Chismenskoye | Chismena falu | 38 | ↘ 2834 [3] | 209,80 |
| nyolc | Yaropolets | Yaropolets falu | 41 | ↘ 2838 [3] | 248,56 |
A Volokolamszki körzet 1929-ben alakult. Magában foglalta Volokolamszk városát, Szmicska falut és a községi tanácsokat: Avdotinsky , Aksjonovszkij , Alferevszkij , Bludszkij , Bortnyikovszkij , Botovszkij , Brazsnyikovszkij , Buigorodszkij , Bukholovszkij , Ivanovszkij , Vasziljevszkij , Vigyinszkij , Ivanszkij , Вассилиевск , Виванский , Вивский Горшивский , Вофрский Горвский , Вошерский , Вушинвский . Zhdanovsky Ignatkovsky , Ilyinsky , Ilyinsky , Kaleevsky , Kalistovsky , Karmanovsky , Kashinsky , Klishinsky , Knyazhevsky , Kozlovsky , Kuzminsky , Kuzminsky , Kuryanovsky , Lvovsky , Lystsevsky , Matryoninsky , Medvedkovsky , Mikhailovsky , Musinsky , Nazarevsky , Nelidovsky , Nefedovsky , Nikolsky , Nikitsky , Novlyansky , Noszovszkij , Osztasevszkij , Parfenkovszkij , Popovkinszkij , Probojevszkij , Rahmanovszkij , Remjaginszkij , Rozsgyesztvenszkij , Rjuhovszkij , Szitnyikovszkij , Soldatszkij , Szpasszkij , Szpassz - Pomazkinszkij , Sztromilovszkij , Timoszovszkij , Terkovszkij Terkovszkij ,, Sudbovszkij Terkovszkij , Sudborovszkij _ _ _ _ _ _ _ Csascsinszkij , Csenecszkij , Csernyevszkij , Csismenszkij , Csubarovszkij , Szaninszkij , Sesztakovszkij , Shilovszkij , Shitkovszkij , Shishkinsky , Shishkovsky , Shchekinsky , Jurkinszkij , Jazviscsevszkij , Jaropoleckij .
1930. május 20-án Buholovszkijt, Ignatkovszkijt, Kozlovszkijt és Nazarevszkijt áthelyezték a Shakhov régióba . A Tokarevsky s/s a Ruzsky kerületből Volokolamszkijhoz , a Nemirovsky s/s pedig Novopetrovsky -hoz került .
1936-ban megalakult a vasútállomás s/s .
1939. január 4-én Brazsnyikovszkij, Vnukovszkij, Gorbunovszkij, Danilkovszkij, Karmanovszkij, Klisinszkij, Knyazsevszkij, Kuzminszkij, Nyemirovszkij, Novljanszkij, Osztasevszkij, Rjuhovszkij, Szpasszkij, Szudnyikovszkij, Tabolovszkij, Terekhovszkij és Csernevszkij átkerült a karhoz/Sijevszkijhez. Osztasevszkij kerület .
Ugyanebben az évben a Bludsky s / s átnevezték Rechkinsky-re.
1939. július 17-én Avdotinsky, Bortnikovsky, Buigorodsky, Veriginsky, Ivanovsky, Kalistovsky, Nosovsky, Rakhmanovsky, Remyaginsky, Rozhdestvensky, Soldiersky, Spass-Pomazkinsky, Suvorovsky, Shilovsky, Shishkinsky abolishs / Shishs volt. Vozmishchevsky s / s átnevezték Prigorodnyra. Ugyanebben az időszakban a Vysochkovsky s / s megszűnt.
1951-ben a Parfenkovsky és Proboevsky s / s megszűnt.
1954-ben Aksenovszkij, Alferevszkij, Botovszkij, Vasziljevszkij, Iljinszkij-Jaropolecszkij, Kalejevszkij, Kuzminszkij, Liszcevszkij, Medvedkovszkij, Mihajlovszkij, Musinszkij, Nyelidovszkij, Nyefedovszkij, Sztromilovszkij, Timashevszkij, Sztromilovszkij, Timasevszkij, Sztimasevszkij, Szcsinvisszkij Szcsenyerovszkij, Szcsevszkij Szcsevszkij, Csyinviszszkij, Szcsenyerovszkij,,,,,,,,,,,,,,,,,,, – s/s. Sitnikovsky és Efremovsky s / s beolvadt Sztrokovszkij s / s .
1957-ben az Osztasevszkij kerületet megszüntették. Összetételéből Gorbunovszkij, Osztasevszkij, Szpasszkij, Szudnyikovszkij, Tabolovszkij, Terekhovszkij, Tokarevszkij és Csernevszkij s / s átkerült a Volokolamszkij kerületbe.
Ugyanebben az évben a Bolychevsky s / s átkerült a Mozhaysky kerületből Volokolamskyba .
1959-ben a Prigorodny s / s átnevezték Volokolamszkra. Ugyanebben az évben a Rechkinsky s / s megszűnt.
1960-ban a Lvov s/s-t megszüntették, és visszaállították az Iljinszkij-Jaropoleceket.
1963. február 1-jén a Volokolamszki körzet átalakult Volokolamszk kibővített vidéki körzetévé a Lotosinszkij és Sahovszkij körzetek hozzáadásával. 1965. január 13-án a Volokolamszki vidéki körzetet Volokolamszki körzetté alakították (az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendelete) (az RSFSR Legfelsőbb Tanácsának Vedomosztyi. - 1965. - 3 (329) sz. január 18. - P. 68-71).
1963. február 1-jén Volokolamszk városát regionális alárendeltségű városnak minősítették (az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendelete) (Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsának Vedomosztyi. - 1963. - 5. sz (227). ) február 7. - P. 161-162).
1963. április 27-én Smychka falut felvették Volokolamszk városába.
1965. január 22- én megalakult Privokzalny község . Ennek eredményeként a Volokolamszki körzetbe tartozott: Volokolamszk város, Privokzalnij falu, Bolycsevszkij, Volokolamszkij, Gorbunovszkij, Zsdanovszkij, Iljinszkij, Iljinszkij-Jaropolecszkij, Kasinszkij, Kurjanovszkij, Matreninszkij, Nyikickij, Nyikolszkij, Osztasevszkij Szpaskovszkij, Szpakovszkij Szpakovszkij , Tabolovsky, Terekhovsky, Teryaevsky, Tokarevsky, Hanevsky, Chenetsky, Chernevsky, Chismensky, Shestakovsky, Yaropoletsky s / s.
1966. január 4-én megalakult Sychevo falu a Volokolamszkij körzetben .
1972-ben a Nikolsky és Tokarevsky s / s megszűnt. A Matreninsky s / s nevet Anninsky, Gorbunovsky - Karmanovsky, Popovkinsky - Steblevsky névre keresztelték.
1973-ban megszüntették a Nyikitszkij, Tabolovszkij, Terekhovszkij, Hanevszkij és Csernevszkij s/s-t.
1984-ben az Iljinszkij s/s-t megszüntették.
1994-ben a községi tanácsok vidéki körzetekké alakultak.
2001. február 1-jén Volokolamszk városa elvesztette a regionális alárendeltségű város státuszát (a moszkvai régió 2001. január 17-i törvénye, 12/2001-OZ, "Podmoskovnye Izvesztya", 20. szám, 2001.02.01. ).
2003. szeptember 30-án a működő Privokzalnij települést Volokolamszk városába foglalták [35] .
2005-ben a vidéki körzetek helyett a Volokolamszkij és Szicsevo városi települések, valamint Kasinszkoje, Osztasevszkoje, Szpasszkoje, Terjajevszkoje, Chismenszkoje és Jaropolecoje vidéki települések jöttek létre a Volokolamszkij körzet területén.
2019. május 24-én a Volokolamszki városi körzet összes városi és vidéki települését megszüntették, és egy új, egyetlen településsé - a Volokolamszki városi körzetté - egyesültek [4] [36] .
2019. július 23-án a Volokolamszki körzet, mint a régió közigazgatási-területi egysége megszűnt, helyette egy új közigazgatási-területi egység jött létre - Volokolamszk regionális alárendeltségű városa közigazgatási területtel [5] .
A térkép jelmagyarázata:
| Több mint 20.000 lakos | |
| 2000-5000 lakos | |
| 1000-2000 lakos | |
| 500-1000 lakos | |
| Kevesebb mint 500 lakos |
A régió fő iparágai a mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozása, a nemfémes ásványok kitermelése (OOO Sychevsky Ipari és Technológiai Üzem), valamint az építőanyag-gyártás.
2012-ben a Volokolamsk régió ipari vállalkozásai 5 995 584,58 ezer rubel értékben szállítottak saját termelésű árukat, végeztek munkákat, szolgáltatásokat [37] .
A moszkvai régió gerincszervezeteinek listája a kerület területén [38]A régión halad át a Moszkva - Riga vasút (épült 1901-ben) és az azonos irányú autópálya . A körzeten belüli kommunikációt kiterjedt buszjárathálózat biztosítja.
| A moszkvai régió Volokolamszk önkormányzati körzetének önkormányzati alakulatai (2019-es megszüntetésük előtt) | |||
|---|---|---|---|
| városi települések Volokolamszk Sychevo Vidéki települések Kashinsky Ostasevskoe Szpasszkoje Teryaevskoe Chismenskoye Yaropolets | |||