Weber | |
---|---|
lat. Weber | |
Jellemzők | |
Átmérő | 44 km |
Legnagyobb mélység | 2226 m |
Név | |
Névnév | Wilhelm Eduard Weber (1804–1891) német fizikus. |
Elhelyezkedés | |
50°04′ s. SH. 123°47′ ny / 50,06 / 50,06; -123,79° É SH. 123,79° ny pl. | |
Mennyei test | Hold |
Weber | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A Weber kráter ( latinul Weber ) egy becsapódási kráter a Hold túlsó oldalán . A nevet Wilhelm Eduard Weber (1804-1891) német fizikus tiszteletére adták, és a Nemzetközi Csillagászati Unió 1970-ben hagyta jóvá . A kráter kialakulása a Nektár-korszakra utal [1] .
A kráter legközelebbi szomszédai a Kramers - kráter északnyugaton; északkeleten a Coulomb kráter , délkeleten pedig a Weber kráterrel szomszédos Sarton kráter [2] . A kráter középpontjának szelenográfiás koordinátái 50°04′ É. SH. 123°47′ ny / 50,06 / 50,06; -123,79° É SH. 123,79° ny g , 44 km [3] , mélysége 2,23 km [1] .
A kráter tál alakú és meglehetősen jól megőrzött. A sánc északkeleti részét egy kis kráter fedi. A délkeleti részen a Sarton-kráter duzzadásával közös duzzanat szabálytalanabb alakú, a szomszédos terület elején és végén kis kráterek helyezkednek el. A sánc magassága a környező terület felett 1050 m [1] , a kráter térfogata megközelítőleg 1400 km³ [1] . A sánc belső lejtése lekerekített, definícióját vesztette. A belső lejtő dél-délkeleti és északnyugati részén teraszszerű területek találhatók. A krátertál alja lapos, és nincsenek rajta észrevehető szerkezetek, kivéve egy kis krátert a délkeleti részén. A kráter déli-délkeleti részén kis kráterek halmaza található.
Egyik sem.