| Alekszej Petrovics Vaszilevszkij | |
|---|---|
| Volyn alelnöke | |
| 1874.06.12 . - 1882.04.19 | |
| Előző | Bilbasov, Pjotr Alekszejevics |
| Utód | Glinka, Vaszilij Matvejevics |
| Csernyihiv alelnöke | |
| 1882.04.19-1885.12.19 _ _ | |
| Előző | Bachmanov, Valerij Pavlovics |
| Utód | Beketov, Pjotr Dmitrijevics |
| észt alelnök | |
| 1885. 12. 19. - 1891. 04. 04 | |
| Előző | Tillo, Adolf Andreevics |
| Utód | Csajkovszkij, Anatolij Iljics |
| Születés | 1841 |
| Halál | 1893 |
Alekszej Petrovics Vaszilevszkij ( 1841-1893 ) - valódi államtanácsos, ügyvéd, Volinszkij , Csernyihiv , észt alelnök.
A birodalmi jogi egyetemen végzett [1] .
A Lengyel Királyságban az 1875-ös igazságügyi reform [2] bevezetésére készülve aktívan részt vett a napóleoni törvénykönyv és a helyi törvények orosz nyelvű fordításával, szerkesztésével foglalkozó bizottság munkájában. A délnyugati terület zsidókérdésének szakértője részt vett a kérdéssel foglalkozó különböző bizottságokban. [egy]
1874.12.06- tól 1882.04.19 -ig Volyn alelnöke .
1882.04.19- től 1885.12.19 -ig Csernigov alelnöke .
1885.12.19- től 1891.04.04 -ig Észtország alelnöke . Az észt alkormányzói pozícióban az észtek oroszosításának vágya segítette elő. Összeállította a „Legalizációk és parancsok gyűjteményét a balti tartományok parasztjairól”, amely egykor nagy gyakorlati jelentőséggel bírt az e témával kapcsolatos korábbi törvények összezavarása és a későbbi parasztügyi biztosokhoz intézett számos utasítás miatt. . [3] Erőteljesen törekedett az orosz államiság kezdetére a térségben.
Írt a "Russian Review" és a "Moscow Vedomosti" című lapokban. Számos tudományos és irodalmi mű szerzője.
Külön megjelent: