Jevgenyij Terentyevics Varenitsa | ||
---|---|---|
Születési dátum | 1912. október 7 | |
Születési hely | Mizoch , Rovno Uyezd , Volyn kormányzóság , Orosz Birodalom [1] | |
Halál dátuma | 2002. március 4. (89 évesen) | |
Ország | Szovjetunió, Oroszország | |
Munkavégzés helye | Nem csernozjom sáv Gabonatermesztési Övezeti Kutatóintézete | |
alma Mater | Mezőgazdasági Akadémia. K. A. Timirjazeva | |
Akadémiai fokozat | A biológiai tudományok doktora | |
Akadémiai cím | VASKhNIL levelező tagja | |
Ismert, mint | tenyésztő | |
Díjak és díjak |
|
Jevgenyij Terentyevics Varenitsa ( 1912. október 7., Mizoch , Volyn tartomány - 2002. március 4. ) - a biológiai tudományok doktora (1959), professzor (1960), a VASKhNIL levelező tagja (1964).
1937-ben végzett a Mezőgazdasági Akadémián. K. A. Timirjazeva .
1937-1939-ben. - A Szovjetunió Népbiztossága Fő Fajta Igazgatóságának agronómus-felügyelője . 1939-1941-ben. - Vezető kutató, a kijevi régió Mironovskaya Tenyésztési és Kísérleti Állomás Téli Növénytermesztési Csoportjának vezetője .
1941-1945-ben. a Szovjetunió Mezőgazdasági Népbiztosságának Főigazgatóságán dolgozott vezető agronómusként, az állami kiválasztási állomások osztályának helyettes vezetője (1944 óta). 1945-1948-ban. - a Mironov tenyésztési és kísérleti állomás tudományos részlegének igazgatóhelyettese. 1948-1950-ben. - A Szovjetunió Mezőgazdasági Népbiztossága Fő Fajta Igazgatósága Állami Kiválasztó Állomások Osztályának vezetője.
1950-1993 között a Nem csernozjom sáv ( Moszkvai régió ) Gabonatermesztési Övezeti Kutatóintézetében dolgozott, mint az őszi búza nemesítési laboratórium vezetője, tudományos munkáért felelős igazgatóhelyettes (1951-től), igazgató (1954-1960), osztályvezető. biológia és őszi búza nemesítés (1960-tól).
Szelekciót végzett az őszi búzán és a chumizán , számos nagy hozamú fajtát hozott ki. 5 fajta őszi búza és 1 fajta chumiza került zónába és került termelésbe. A Zarya őszi búza a hazai nemesítés vívmánya: a fajta ötvözi a magas termőképességet, a megnövekedett télállóságot, a kemény sárral szembeni ellenálló képességet és az ökológiai plaszticitást.
Mintegy 200 tudományos közlemény szerzője.