Vákuum lebontás

Vákuumlebomlás ( vákuumbontás ) - töltéshordozók ( általában elektronok ) megjelenésének jelensége az elektródák közötti vákuumrésben , amelyet egy bizonyos értéknél nagyobb elektromos feszültség alkalmazása okoz az elektródákon. A vákuum lebontása során a rés vezetőképessége meredeken megnő.

A jelenség leírása

Ha az elektródák között elektromos feszültség van , akkor a katód mikropontjain térkibocsátás kezdődik , ami az úgynevezett sötét, vagy letörés előtti áramok megjelenéséhez vezet. A feszültség növekedésével az elektróda felületéről deszorbeált gázban nagyáramú szikrakisülés jön létre. Ez a szikrakisülés vákuumívté alakulhat , amely az elektródák fémgőzeiben képződik .

A jelenség fizikája

A vákuum lebontása összetett jelenség, amelynek nincs egyértelmű elmélete. Számos hipotézis azonban magyarázza ezt.

Az elektronsugár elmélet szerint a téremisszió következtében felszabaduló elektronok a vákuumrésben felgyorsulva bombázzák az anód felületét, lokális hőmérséklet-emelkedést okozva. Ennek eredményeként megindul a szorbeált gázok és fémgőzök felszabadulása. A katódon képződő és a mező által felgyorsított elektronok e gázok atomjainak ütközési ionizációját idézik elő, ami elektronlavina kialakulásához vezet . A folyamat eredményeként keletkező pozitív töltésű ionok a katód felé mozdulnak el, tértöltést képezve és lokálisan növelve a katód közelében az elektromos teret, ami viszont növeli a térkibocsátást. Ezzel párhuzamosan megjelenik az ion-elektron emisszió és a katódporlasztás. Ennek eredményeként a gázok és fémgőzök koncentrációja nagymértékben megnő az elektródák közötti résben, amelyben már szikra- vagy ívkisülés alakul ki .

Egy másik elmélet szerint, amikor a térkibocsátással járó áram folyik, a katód felülete felmelegszik. 10 8 A / m 2 nagyságrendű áramsűrűségnél emitter mikrorobbanás következik be, és fémgőzök képződnek, amelyekben már ívkisülés alakul ki.

Alkalmazás

A vákuumlebontás jelenségét széles körben alkalmazzák a mérnöki munkákban és a kísérletekben. Különösen vákuumkapcsolókban , nagy teljesítményű röntgenforrásokban és nagyáramú gyorsítókban , valamint számos vákuumkészülékben találta meg alkalmazását .

Irodalom