dicsekedni | |
---|---|
lat. Bragg | |
Jellemzők | |
Átmérő | 77,2 km |
Legnagyobb mélység | 2808 m |
Név | |
Névnév | William Henry Bragg (1862–1942) angol fizikus, 1915-ben fizikai Nobel-díjas. |
Elhelyezkedés | |
é. sz. 42°20'. SH. 103°26′ ny / 42,33 / 42,33; -103,44° É SH. 103,44° ny pl. | |
Mennyei test | Hold |
dicsekedni | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A Bragg kráter ( lat. Bragg ) egy nagy ősi becsapódási kráter , amely a Hold túlsó oldalán található . A nevet az 1915-ös fizikai Nobel-díjas angol fizikus , William Henry Bragg (1862-1942) tiszteletére adták, és a Nemzetközi Csillagászati Unió 1970-ben hagyta jóvá . A kráter kialakulása a nektárius előtti időszakra utal [1 ] .
A kráter legközelebbi szomszédai a nagy Lakchini kráter nyugaton; nagy Stefan kráter északnyugaton; a nagy Rynin kráter északon; a kis Schoenfeld kráter északkeleten; a nagy Avicenna kráter délkeleten; dél-délkeleten a hatalmas Lorenz kráter és dél-délnyugaton a Winlock nagy kráter [2] .
A kráter középpontjának szelenográfiás koordinátái 42°20′ é. SH. 103°26′ ny / 42,33 / 42,33; -103,44° É SH. 103,44° ny g , átmérője 77,2 km 3] , mélysége 2,8 km [1] .
Fennállása során a kráter jelentősen megsemmisült, és szabálytalan alakú, alacsony területté változott. Az akna nyugati része a leginkább megőrzött, az északi és keleti része szinte teljesen elpusztult. A hullámzás délkeleti részét a Bragg H szatellitkráter fedi (lásd lent). A sánc magassága a környező terület felett 1380 m [1] , a kráter térfogata megközelítőleg 6600 km³ [1] .
Bragg [3] | Koordináták | Átmérő, km |
---|---|---|
H | 41°28′ é. SH. 101°21′ ny / 41,47 / 41,47; -101,35 ( Bragg H )° É SH. 101,35° ny pl. | 36.6 |
M | 38°52′ é. SH. 102°46′ ny / 38,87 / 38,87; -102,77 ( Bragg M )° É SH. 102,77° ny pl. | 44.3 |
P | 39°45′ é. SH. 104°46′ ny / 39,75 / 39,75; -104,76 ( Bragg P )° É SH. 104,76° ny pl. | 28.9 |