Friedrich Wilhelm von Brandenburg | |||||
---|---|---|---|---|---|
német Friedrich Wilhelm von Brandenburg | |||||
Poroszország 5. miniszter-elnöke | |||||
1848-1850 | |||||
Előző | Ernst von Pfuel | ||||
Utód | Adalbert von Ladenberg | ||||
Születés |
1792. január 24. [1] [2] |
||||
Halál |
1850. november 6. [1] [2] (58 évesen) |
||||
Temetkezési hely | |||||
Nemzetség | Hohenzollerns és Denhofs | ||||
Apa | Friedrich Wilhelm II | ||||
Anya | Sofia von Denhof | ||||
Házastárs | Mathilde von Massenbach | ||||
Gyermekek | Wilhelm von Brandenburg , Friedrich von Brandenburg [d] , Gustav von Brandenburg [d] [1] , Charlotte von Brandenburg [d] [1] , Julia von Brandenburg [1] , Mathilde von Brandenburg [d] [1] , Elisabeth von Brandenburg [d] [1] és Alexandra von Brandenburg [d] [1] | ||||
Díjak |
|
||||
Katonai szolgálat | |||||
Affiliáció | Poroszország | ||||
A hadsereg típusa | lovasság | ||||
Rang | lovasság tábornoka | ||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Friedrich Wilhelm von Brandenburg gróf ( németül Friedrich Wilhelm Graf von Brandenburg ; 1792 . január 24. [1] [2] , Berlin – 1850 . november 6. [1] [2] , Berlin ) porosz lovassági tábornok és államférfi.
Január 24-én született II. Frigyes Vilmos király és Sophia Juliana Friederike von Denhof grófnő házasságából . Három évesen grófi méltóságra emelték (mint a nővére, Julia ).
Miután korán belépett a hadseregbe, 1812-ben York tábornok főhadiszállásának kapitányaként részt vett az oroszországi hadjáratban , majd az 1813-1815-ös hadjáratokban többször is kitűnt, 1848-ban már altábornagyi rangban vezényelte. a 6. hadtest Sziléziában.
A Pfuel-kormány lemondását követően (1848. november 3-án) egy új kabinet élére (Brandenburg-Manteuffel minisztérium néven ismert) nevezték ki, amely a porosz nemzetgyűlést Brandenburgban összehívva hamarosan feloszlatta és Wrangel tábornokot rendelte el. hogy elfoglalja Berlint az ő joghatósága alá tartozó csapatok.
1850 novemberében, amikor a porosz-osztrák konfliktus a felek kérésére az orosz kormány választottbírósági eljárásának tárgya lett, Varsóba küldték tárgyalásra. Nagy hajlékonyságot tanúsított Ausztriával szemben, még abban is egyetértett - ami már meghaladta a hatáskörét -, hogy Poroszország megtagadja az uniót és Ausztria belép a Német Szövetségbe . De a gróf megtette ezeket az engedményeket, szem előtt tartva, hogy a jövőben Poroszország és Ausztria igazságosan megosztja majd a hegemóniát a többi német állam között, és közösen elnököl majd a szakszervezeti gyűlésen. Később ugyanezeket a feltételeket szabta meg, amikor a Radowitz -minisztérium bukása után Manteuffel ugyanazokat az engedményeket akarta tenni Ausztriának, anélkül, hogy biztosította volna, hogy Poroszország ugyanolyan befolyást gyakoroljon az összuniós ügyek menetére, mint Ausztria. És bár Brandenburg gróf a Minisztertanácsban (1850. november 2.) felszólalt Radowitz hadmozgósítási javaslata ellen, hazafias érzése sokat szenvedett attól, hogy Poroszország egyre jobban megfelelt Ausztriával kapcsolatban.
A gyásztól Brandenburg grófja ideglázba esett, és négy nappal később (1850. november 6-án) meghalt. IV. Frigyes Vilmos emlékművet állított neki a berlini Lipcsei téren .
Felesége - Matilda Aurora von Massenbach (1795-1855), 5 lánya és 3 fia. Két legidősebb ikerfia: Friedrich von Brandenburg gróf (1819-1892; porosz lovassági tábornok a la suite a hadseregben és a császár főhadsegédje) és gróf Wilhelm von Brandenburg (1819-1892; szintén lovassági tábornok, hadvezér adjutáns) császár, az őrség lovashadosztályának parancsnoka). A harmadik fia, Gustav von Brandenburg gróf (1820-1909) diplomata volt.
Friedrich Wilhelm von Brandenburg tagja volt a berlini Schadow sakkklubnak , amely a késő német felvilágosodás számos prominens képviselőjét tömörítette, és Johann Erdmann Hummel ábrázolja " Sakkjátszma a berlini Voss palotában " (1818 ) című festményén. vagy 1819).
Brandenburg, Friedrich Wilhelm von - ősök | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Tematikus oldalak | |
---|---|
Szótárak és enciklopédiák |
|
Genealógia és nekropolisz | |
Bibliográfiai katalógusokban |