D elem

D (szintén R20 , 373 , Mono , UM 1 ) - szabványos méretű galvanikus cellák széleskörű alkalmazáshoz.

Történelem

Az ilyen típusú elemeket 1898-ban javasolta egy később Energizer névre keresztelt cég . Ez az akkumulátor volt az egyik első a ma is népszerű 1,5 voltos cellák sorában.

A Szovjetunióban az ilyen elemek 1-KS-U3 jelöléssel rendelkeztek (az 1960-as évek elejéig) [1] , 373 ("Saturn", "Mars", "Orion M" [2] , "Luch" [3] védjegy ). , szén-cink változatban pedig 17 kopijkába kerültek (bádog burkolatban - 30 kopek).

Specifikációk

• Magasság - 61,5 mm, átmérő - 34,2 mm. [négy]
• Súlya általában 66-141 gramm [5] .
• EMF -  1,5 V.
• Lehetséges kapacitásértékek [6] [7] :
  • Szén-cink (só) elem ( R20 ): 4000 mAh.
  • Alkáli cella ( LR20 ): 5500-16000 mAh.

Hatókör

A legtöbb energiával terhelt hordozható elektromos készülékekben használják, mint például a hordozható rádiók , walkie-talkie-k , Geiger-számlálók és nagy teljesítményű kézi lámpák , voltmérők (például B7-36). Ezeket az elemeket olyan eszközökben is használták, amelyek alacsony energiát fogyasztanak, de amelyeknek hosszú ideig egy elemből vagy elemkészletből kell működniük: nagy rádiók, órák.

Jegyzetek

1. ↑ „Speedola” rádióvevő. Leírás és használati útmutató. - Állami Elektrotechnikai Üzem VEF, Riga, 1962 (hozzáférhetetlen link) . Letöltve: 2013. március 25. Az eredetiből archiválva : 2013. március 14.. (határozatlan) 
2. ↑ Galvanikus cellák "Orion M", "Jupiter M", "Uranus M". - Rádió folyóirat, 8. szám - 1983, 46-48
3. ↑ Elem 373 gerenda
4. ↑ VTS 373 ELEM
5. ↑ Varlamov R. G. Modern áramforrások. Könyvtár. M.: DMK, 1998. - 192 p. ISBN 5-89818-010-9
6. ↑ Varlamov R. G. Modern áramforrások. Könyvtár. M.: DMK, 1998. - 192 p. ISBN 5-89818-010-9 , 144-147.
7. ↑ A só- és lúgcellák feltüntetett kapacitásértékei alacsony, tíz mA-t meg nem haladó áramerősség esetén érvényesek. Több száz mA áramerősség esetén a kapacitás többszörösére csökken.