| tartományok | |||
| Batangas | |||
|---|---|---|---|
| tagalog Batangas | |||
|
|||
| é. sz. 13°50'. SH. keleti szélesség 121°00′ e. | |||
| Ország | Fülöp-szigetek | ||
| Tartalmazza | CALABARSON régióban | ||
| Magába foglalja | 31 község és 3 város | ||
| Adm. központ | Batangas | ||
| Fejezet | Hermilando Mandanas [d] | ||
| Történelem és földrajz | |||
| Az alapítás dátuma | 1581 | ||
| Négyzet |
3165,8 km²
|
||
| Időzóna | UTC+8 | ||
| Népesség | |||
| Népesség |
2 377 395 fő ( 2010 )
|
||
| Sűrűség | 750,96 fő/km² (7. hely) | ||
| Digitális azonosítók | |||
| ISO 3166-2 kód | PH-BTG | ||
| Telefon kód | 43 | ||
| Irányítószámok | 4200–4234 | ||
| Hivatalos oldal | |||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |||
Batangas ( tagalog: Batangas ) egy tartomány a Fülöp -szigeteken , a CALABARSON régióban . Luzon szigetén található , Manilától délre, a Manila nagyvárosi területének része.
A tartomány Cavite (északon), Laguna (északkeleten) és Quezon (keleten) tartományokkal határos, nyugaton pedig a Dél-kínai -tenger mossa. A közigazgatási központ Batangas városa . A tartományban található az aktív Taal vulkán .
A tartomány lakossága 2010 -ben 2 377 395 fő [1] , népsűrűsége 750,96 fő/km². A leggyakoribb nyelv a tagalog , a tagalog helyi dialektusa meglehetősen archaikus és közel áll az itt használt nyelvhez, még a spanyolok Fülöp-szigetekre érkezése előtt. A bevándorlók beáramlása miatt bisai nyelvet beszélők élnek itt. A lakosság egy része angolul és spanyolul beszél, míg a Manilában oly gyakori taglish ritkán használatos itt. Az írástudás aránya eléri a 96,5%-ot, ami az egyik legmagasabb az országban.
Közigazgatásilag 31 községre és 3 városra oszlik.
| Nem. | város (orosz) | Város (eredeti) | Barangák száma |
Népesség, emberek (2007) |
Terület, km² |
Sűrűség, fő/km² |
|---|---|---|---|---|---|---|
| egy | Batangas | (Batangas városa) | 105 | 295 231 | 282,96 | 1042.11 |
| 2 | Hársfa | (Lipa) | 72 | 260 558 | 209.4 | 1136 |
| 3 | Tanauan | (Tanauan) | 48 | 142 537 | 107.16 | 968 |
| Nem. | Önkormányzat (orosz) | Önkormányzat (eredeti) | Barangák száma |
Népesség, emberek (2007) |
Terület, km² |
Sűrűség, fő/km² |
|---|---|---|---|---|---|---|
| egy | Agonkillo | (Agoncillo) | 21 | 33 990 | 54,70 | 680.3 |
| 2 | Alitagtag | (alitagtag) | 19 | 22 794 | 27.40 | 920,6 |
| 3 | Balayan | (baláj) | 48 | 79 407 | 108,73 | 730.3 |
| négy | balett | (Balett) | 13 | 19 252 | 25.00 | 770.1 |
| 5 | Bauan | (Bauan) | 40 | 79 831 | 53.31 | 1497 |
| 6 | Kalaka | (Calaca) | 40 | 64 966 | 11.40 | 11 983 |
| 7 | Calatagan | (Calatagan) | 25 | 51 544 | 11.40 | 11 983 |
| nyolc | Cuenca | (Cuenca) | 21 | 28 581 | 11.40 | 11 983 |
| 9 | Ibaan | (Iban) | 26 | 45 649 | 86.00 | 1 142 |
| tíz | Babér | (Babér) | 21 | 34 953 | 73.07 | 258,5 |
| tizenegy | Lemery | (Lemery) | 46 | 76 090 | 73.07 | 258,5 |
| 12 | Lian | (Lian) | 19 | 44 925 | 91.03 | 490 |
| 13 | Lobo | (Lobo) | 26 | 37 798 | 175.09 | 220 |
| tizennégy | Mabini | (Mabini) | 34 | 40 629 | 44.47 | 910 |
| tizenöt | Malvar | (Malvár) | tizenöt | 41 270 | 33.00 | 1300 |
| 16 | Mathaas Na Kahoy | (Mataas na Kahoy) | 16 | 25 400 | 22.10 | 1 100 |
| 17 | Nasugbu | (Nasugbu) | 43 | 113 926 | 278,51 | 410 |
| tizennyolc | Padre Garcia | (Padre Garcia) | tizennyolc | 42 942 | 41.51 | 1000 |
| 19 | Rosario | (Rosario) | 48 | 95 785 | 226,88 | 420 |
| húsz | San Jose | (San Jose) | 33 | 61 307 | 53.29 | 1200 |
| 21 | San Juan | (San Juan) | 42 | 87 276 | 273,40 | 320 |
| 22 | San Luis | (San Louis) | 26 | 29 645 | 42.56 | 700 |
| 23 | San Nicolas | (San Nicholas) | tizennyolc | 19 046 | 14.34 | 1300 |
| 24 | San Pascual | (San Pascual) | 29 | 57 200 | 50,70 | 1 100 |
| 25 | Santa Teresita | (Mikulás Teréz) | 17 | 16 851 | 16.30 | 1000 |
| 26 | Santo Tomas | (Santo Thomas) | harminc | 113 105 | 95.41 | 1200 |
| 27 | Taal | (Taal) | 42 | 51 459 | 29.76 | 1700 |
| 28 | Talisai | (Talisay) | 21 | 39 120 | 28.20 | 1400 |
| 29 | Taysan | (Taysan) | húsz | 33 454 | 93,62 | 360 |
| harminc | tingloy | (Tingloy) | tizenöt | 18 548 | 33,70 | 560 |
| 31 | Tui | (tuy) | 22 | 40 290 | 94,65 | 430 |
Főbb termények: ananász, cukor és kávé. Nasugbu önkormányzata az ország legnagyobb cukorgyártó vállalatának ad otthont. Fejlett az édesipar. A tengeri fekvésnek köszönhetően a horgászat fejlett, a Taal-tó édesvízi halakban gazdag. Ezenkívül a tartomány az egész világon híres az itt gyártott pillangókésekről, amelyeket itt balisongnak hívnak. Batangas városa Luzon szigetének második legfontosabb nemzetközi kikötője Manila után.
San Martin székesegyház, Taal
kormányszékhely