Ausztria Barbara | |
---|---|
ital. Barbara d' Austria Barbara von Osterreich | |
| |
| |
ferrarai hercegnő | |
1565. december 5. – 1572. szeptember 19 | |
Előző | Toszkána Lukrécia |
Utód | Mantovai Margit |
Modena és Reggio hercegnője | |
1565. december 5. – 1572. szeptember 19 | |
Előző | Toszkána Lukrécia |
Utód | Mantovai Margit |
Születés |
1539. április 30. Bécs , Osztrák Főhercegség |
Halál |
1572. szeptember 19. (33 évesen) Ferrara , Ferrara hercegsége |
Temetkezési hely | jezsuita templom , Ferrara |
Nemzetség | Habsburgok |
Apa | I. Ferdinánd , római római császár |
Anya | Cseh és Magyarország Anna |
Házastárs | II. Alfonso , Ferrara, Modena és Reggio hercege |
A valláshoz való hozzáállás | katolicizmus |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Ausztriai Barbara ( németül: Barbara von Österreich , olaszul: Barbara d'Austria ; 1539. április 30., Bécs , Osztrák Főhercegség - 1572. szeptember 19. Ferrara , Ferrara Hercegség ) - német hercegnő a Habsburg -házból , a főhercegnő Ausztria, I. Ferdinánd , a római Szent Császár lánya . II. Alfonz herceg második felesége ; feleségül vette Ferrara hercegnőjét , Modena és Reggio hercegnőjét .
A jezsuiták a katolikus jámborság jegyében nevelték őket, és különleges védelmet nyújtott nekik. Hercegnővé válva nagy figyelmet fordított az irgalmasság cselekedeteire, ami kivívta alattvalói szeretetét és tiszteletét. A hercegné házassága boldog volt, de gyermektelen. Fiatalon meghalt tuberkulózisban.
Barbara 1539. április 30-án született Bécsben [1] . Ferdinánd osztrák főherceg , cseh és német király, I. Ferdinánd néven leendő Szent-római császár, valamint a Jagelló -házból Cseh és Magyarország Anna nagycsaládjában volt a tizenegyedik gyermek és nyolcadik lánya . Apja felől IV. Fülöp , Burgundia hercege és Kasztília királya I. Fülöp néven, valamint I. Juana királynő unokája volt , aki Mad néven vonult be a történelembe. Anyja felől II. Vlagyiszláv cseh és magyar király, valamint a Foix-Grail- házból származó Anna de Foix unokája volt , aki rokonságban állt Navarra és Aragónia királyaival [2] [3] .
1547 telén az özvegy császár minden hajadon lányát apácák gondozására bízta az innsbrucki kolostorban, ahol Barbara lakott házasságáig. Csupán egyszer, 1552-ben, amikor a protestáns hadsereg Moritz szász választófejedelem parancsnoksága alatt betört Tirol megyébe , nővéreivel, Magdolna főhercegnővel , Margaritával , és Johannával együtt töltött egy kis időt idő a kolostoron kívül a brunecki kastélyban [1] .
Barbara katolikus hitben nevelkedett . Peter Canisius és Diego Laines jezsuiták írásai alapján a vallásosság és a jótékonyság jellemezte oktatását . A főhercegnő gyóntatói is jezsuiták voltak [1] .
A kortársak eltérően vélekedtek Barbara megjelenéséről. A bécsi császári udvar pápai nunciusa, Zaccaria Delfino bíboros csúnyának tartotta őt. Antonio degli Albizzi firenzei diplomata levelezésében közepesnek minősítette Barbara megjelenését. Arra is rámutatott, hogy prognózisa van, ami a Habsburg -ház legtöbb képviselőjének jellemző anatómiai jellemzője . Alvise Contarini velencei diplomata éppen ellenkezőleg, Barbarát tartotta a legszebbnek a hajadon főhercegnők közül [1] .
1560-ban Barbara jelöltségét Mantua Guglielmo herceg feleségének tekintették , aki később feleségül vette Eleanort , a főhercegnő nővérét. 1562-ben egyszerre több kérvényező is I. Ferdinád császárhoz fordult legkisebb lánya, Johanna kezéért. A főhercegnőt udvarolták többek között János erdélyi fejedelem, Francesco firenzei koronaherceg és Alfonso ferrarai herceg . Utóbbi 1563 novemberében kezdte meg a házassági tárgyalásokat [1] [4] .
Az Este-ház fejével kötött dinasztikus házasság előnyös volt a Habsburg-háznak, amely igyekezett csökkenteni a francia királyok hagyományos befolyását a ferrarai hercegekre. Azonban, hogy elkerülje a Medici és Este -házak közötti konfliktus súlyosbodását , a császár Barbarát ajánlotta fel II. Alfonz feleségének. I. Ferdinánd döntését rokona, II. Fülöp spanyol király , Firenze hercegének szövetségese [1] [5] támogatta .
1565 júliusában Barbara először látta II. Alfonzot, aki Innsbruckba látogatott, hogy találkozzon vele. Ugyanezen év novemberében ő és Johanna megérkeztek Trentóba , ahová IV. Pius pápa küldte legátusait, hogy közös házasságkötési szertartást hajtsanak végre. De a vőlegények közötti konfliktus kiújulása miatt a menyasszonyoknak a leendő házastársak tulajdonának fővárosába kellett menniük [1] [4] .
1565. december 1-jén Barbara Ferrarába érkezett, és december 5-én feleségül vette II. Alfonzot, Ferrara, Modena és Reggio hercegét. December 9-ig tartottak az esküvői ünnepségek, amelyek során felépült a "szerelem temploma" és egy grandiózus tornát rendeztek [1] [6] . Az esküvő vendégei között volt Barbara volt vőlegénye, Mantova hercege feleségével, nővérével [4] . Torquato Tasso , a ferrarai hercegek udvari költője akkoriban szemtanúja volt a menyasszony kortézsának Ferrarába való bevonulásának és az azt követő esküvői ünnepségeknek , majd leírta a látottakat Aminta című pásztordrámájában, amelyben több dalt szentelt az emléknek. a Barbara. Pius pápa [7] [8] halála miatt az ünnepségek rövidek voltak .
Hercegnővé válva Barbara elnyerte alattvalói szeretetét annak az irgalmának köszönhetően, amellyel minden emberrel bánt, akinek szüksége volt rá. Annak ellenére, hogy nem beszélt olaszul, teljes megértés volt közte és férje között. Házasságuk, amely gyermektelennek bizonyult, boldog volt. Amikor egy évvel az esküvő után II. Alfonz részt vett az oszmán törökök elleni háborúban , Barbara őszintén aggódott férjéért. A tapasztalatok negatív hatással voltak az egészségére; azóta a hercegné állandóan beteg [1] .
Hithű katolikusként kiváló kapcsolatot tudott kialakítani protestáns anyósával , a francia Renátával . A hercegnő gyóntatói Ferrarában, csakúgy, mint Innsbruckban, jezsuiták voltak, akiknek Barbara különös védnökséget biztosított. A hercegségben az 1570-es és 1571-es pusztító földrengések után lányokról és szülők nélkül maradt lányokról gondoskodott. Ebből a célból megalapította a ferrarai Szent Borbála árvaházat. A földrengések között a hercegnőnek sátorban kellett laknia, ami súlyosbította egészségügyi problémáit [1] [9] .
Az osztrák Barbara 1572. szeptember 19-én halt meg tuberkulózisban Ferrarában. A hercegné korai halála gyászt okozott alattvalói körében. A jezsuiták gyászoltak leginkább. A rend vezetése megengedte az özvegy II. Alfonznak, hogy feleségét a ferrarai jezsuita Hét évvel később a herceg harmadszor is feleségül vette Margarita mantovai hercegnőt , Barbara unokahúgát [1] [6] .
Ausztriai Barbara - ősök | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Torquato Tasso több szonettet , kánont, laudációt és párbeszédet szentelt osztrák Barbarának. Egy másik olasz költő, Giovan Battista Guarini is szentelt neki egy dalt [1] . A bécsi Kunsthistorisches Museum gyűjteményében két Barbara portré található. Az elsőn II. Alfonz 1563-1564 közötti udvarlási időszakában ábrázolja. A portré Giuseppe Arcimboldo alkotása , és feltehetően a leendő ferrarai hercegnőt ábrázolja [10] . Egy másik, 1565-ös portrén, házasságkötése után, teljes növekedésben ábrázolják. Ezt a Barbaráról készült képet Francesco Terzo [11] készítette .
Tematikus oldalak | |
---|---|
Szótárak és enciklopédiák |
|
Genealógia és nekropolisz | |
Bibliográfiai katalógusokban |