Bandungi konferencia

A Bandung Konferencia  Ázsia és Afrika 29 országának konferenciája, amelyet Bandungban ( Indonézia ) tartottak 1955. április 18-24 .

Az ázsiai-afrikai konferenciát India , Indonézia , Burma , Pakisztán és Ceylon támogatta . A bandungi konferencián a kezdeményezőkön kívül részt vett: Afganisztán , Kambodzsa , Kína , Egyiptom , Etiópia , Irán , Irak , Japán , Jordánia , Laosz , Libanon , Libéria , Líbia , Nepál , Fülöp - szigetek , Szaúd - Arábia ,Szudán , Szíria , Thaiföld , Törökország , Vietnami Demokratikus Köztársaság , Dél - Vietnam , Jemen . [1] Ruslan Abdulganit nevezték ki a konferencia főtitkárának .

A békés együttélés öt elvét („pancha shila”) kiegészítõ záródokumentum a békés együttélés és a nemzetközi kapcsolatok 10 elvét tartalmazta:

  1. Az emberi jogok , az ENSZ Alapokmányának elveinek és céljainak tiszteletben tartása .
  2. A területi integritás tiszteletben tartása,
  3. Minden faj és nemzet egyenlőségének elismerése .
  4. A beavatkozás és a belügyekbe való beavatkozás elutasítása.
  5. Minden ország egyéni és kollektív védelemhez való jogának tiszteletben tartása az ENSZ Alapokmányának megfelelően,
  6. A kollektív védelmi megállapodások bármely nagyhatalom magánérdekének érvényesítésének megtagadása és más országokra gyakorolt ​​nyomásgyakorlás,
  7. A területi integritás vagy politikai függetlenség elleni agresszió megtagadása.
  8. Nemzetközi viták békés rendezése.
  9. A kölcsönös érdekek és együttműködés előmozdítása.
  10. Az igazságszolgáltatás és a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása.

Ennek eredményeként létrejött az ázsiai és afrikai népek egységfrontja. A konferencia egyeztetett platformja az imperializmus- és a gyarmatosítás-ellenesség volt.

Záróközlemény

A. GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS

1. Az Ázsia-Afrika Konferencia megérti, hogy sürgősen elő kell segíteni az ázsiai-afrikai régió gazdasági fejlődését. A konferencia résztvevői kifejezték közös vágyukat a kölcsönös érdeken és a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartásán alapuló gazdasági együttműködés iránt (…) 5. Az Ázsiai és Afrikai Nemzetek Konferenciája azt javasolja a résztvevő országoknak, hogy tegyenek kollektív lépéseket a nemzetközi árak és a nyersanyagkereslet stabilizálása érdekében. két- és többoldalú megállapodásokat, és amennyiben ez megvalósíthatónak és kívánatosnak bizonyul, egyenlően kezelik az ügyet az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi Állandó Tanácsadó Bizottságában és más nemzetközi testületekben.

B. KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS

1. Az Ázsiai és Afrikai Nemzetek Konferenciája meg van győződve arról, hogy az országok közötti kölcsönös megértés előmozdításának egyik leghatékonyabb eszköze a kulturális együttműködés fejlesztése. Ázsia és Afrika a nagy vallások és civilizációk bölcsői, amelyek saját gazdagodásuk során más kultúrákat és civilizációkat gazdagítottak. Következésképpen Ázsia és Afrika kultúrája szellemi és közös alapokon nyugszik. Sajnos az elmúlt évszázadok során Ázsia és Afrika országai közötti kulturális kapcsolatok megszakadtak. Ázsia és Afrika népeit ma már az erős és őszinte vágy élteti, hogy régi kulturális kapcsolataikat megújítsák és újakat építsenek ki, figyelembe véve a modern világ körülményeit... 2. Az Ázsiai és Afrikai Nemzetek Konferenciája figyelembe veszi az a tény, hogy a gyarmatosítás léte Ázsia és Afrika számos részén, bármit is formál, nemcsak a kulturális együttműködést akadályozza, hanem elnyomja a népek nemzeti kultúráját is... A Konferencia elítéli az alapvető jogok megtagadását a az oktatás és a kultúra területe Ázsia és Afrika egyes részein, amelyet a kulturális elnyomás ezen és más formái keretében hajtanak végre; a konferencia különösen elítéli a rasszizmust, mint a kultúra elnyomásának eszközét.

C. EMBERI JOGOK ÉS ÖNRENDELKEZÉS

1. Az Ázsiai és Afrikai Nemzetek Konferenciája kijelenti, hogy teljes mértékben támogatja az Egyesült Nemzetek Alapokmányában lefektetett emberi jogi alapelveket, tudomásul veszi az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, mint minden nép és nemzet közös modelljét. A Konferencia kijelenti, hogy teljes mértékben támogatja a népek és nemzetek önrendelkezési jogának elvét az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglaltak szerint, és tudomásul veszi a népek és nemzetek önrendelkezési jogairól szóló ENSZ-határozatot, amely minden alapvető emberi jog teljes körű kielégítésének előfeltétele. 2. Az Ázsia-Afrika Konferencia elítéli a faji elkülönítéssel és diszkriminációval kapcsolatos politikákat és gyakorlatokat, amelyek Afrika nagy részein és a világ más részein a kormányzati hozzáállás és az emberek közötti kapcsolatok alapját képezik. Az ilyen viselkedés nemcsak az emberi jogok durva megsértését jelenti, hanem a civilizáció és az emberi méltóság alapvető értékeinek megtagadását is. A konferencia meleg együttérzését és támogatását fejezi ki a faji megkülönböztetés áldozatainak bátor kiállásával kapcsolatban, különösen az afrikai, indiai és pakisztáni származású Dél-Afrikában; csodálatát fejezi ki azok iránt, akik támogatják ügyüket; megerősíti Ázsia és Afrika népeinek eltökéltségét, hogy felszámolják a rasszizmus minden olyan nyomát, amely még mindig fennáll saját országaikban; és vállalja, hogy minden erkölcsi befolyását felhasználja, hogy figyelmeztesse annak veszélyére, hogy ugyanabba a gonoszba esnek a rasszizmus felszámolásáért folytatott küzdelmük során.

D. A FÜGGŐ NÉPEK PROBLÉMÁI

1. Az Ázsia-Afrika Konferencia megvitatta a függő népek problémáit, a gyarmatosítást és a népek idegen uralomnak és kizsákmányolásnak alávetett gonoszságait. A Konferencia megállapodott: a) kijelentik, hogy a gyarmatosítás minden megnyilvánulásában gonosz, amelyet gyorsan meg kell állítani; b) erősítse meg, hogy a népek idegen rabszolgaságnak, uralomnak és kizsákmányolásnak való alávetése az alapvető emberi jogok megtagadását jelenti, ami ellentétes az Egyesült Nemzetek Alapokmányával, és akadályozza a nemzetközi béke és együttműködés előmozdítását; c) kinyilvánítják támogatásukat minden ilyen nép szabadságának és függetlenségének ügye mellett; (1) felszólítani az érintett országokat, hogy biztosítsanak szabadságot és függetlenséget ezeknek a népeknek. 2. Tekintettel az észak-afrikai rendezetlen helyzetre és az észak-afrikai népek önrendelkezési jogának makacs megtagadására, az Ázsiai-Afrikai Konferencia kinyilvánítja, hogy támogatja Algéria, Marokkó és Tunézia népeinek jogait, az önrendelkezés és a függetlenség, és felszólítja a francia kormányt, hogy haladéktalanul jusson békés rendezésre ebben az ügyben.

E. EGYÉB KÉRDÉSEK

1. Tekintettel a palesztinai helyzet miatt kialakult közel-keleti feszültségre, valamint arra a veszélyre, amelyet ez a feszültség jelent a világbékére, az Ázsiai és Afrikai Nemzetek Konferenciája kinyilvánítja, hogy támogatja az arabok jogait. Palesztinát, és felszólít a Palesztina kérdéséről szóló ENSZ-határozat végrehajtására, valamint a palesztin kérdés békés rendezésére. 2. Az Ázsiai és Afrikai Konferencia a gyarmatosítás eltörlésével kapcsolatos kinyilvánított hozzáállásának megfelelően támogatja Indonézia álláspontját Nyugat-Írország kérdésében, az Indonézia és Hollandia közötti vonatkozó megállapodások alapján... 3. Az Ázsiai Konferencia és az Afrikai Nemzetek támogatja Jemen álláspontját Áden és Jemen déli részei, a protektorátusok kérdésében, és felszólítja az érintett feleket a vita békés rendezésére.

F. A GLOBÁLIS BÉKE ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS ELŐSZÁMÍTÁSA

1. Az Ázsiai és Afrikai Nemzetek Konferenciája tudomásul véve azt a tényt, hogy több államot még mindig nem vettek fel az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, úgy véli, hogy a világbéke biztosításában való hatékony együttműködéshez az Egyesült Nemzetek Szervezetében való tagságnak egyetemesnek kell lennie, és felhívja a Biztonsági Tanácsot támogatni mindazon államok felvételét, amelyek megfelelnek a Charta tagsági követelményeinek. Az ázsiai és afrikai országok konferenciája szerint a konferencián képviselt országok megfelelnek ezeknek a feltételeknek: Kambodzsa, Ceylon, Japán, Jordánia, Laosz, Líbia, Nepál és az Egyesült Vietnam. A Konferencia úgy ítéli meg, hogy Ázsia és Afrika országainak képviselete a Biztonsági Tanácsban a méltányos földrajzi elosztás elve szempontjából nem elegendő. A Konferencia azon a véleményen van, hogy a nem állandó mandátumok elosztása tekintetében lehetőséget kell adni Ázsia és Afrika országainak, amelyek az 1946-ban Londonban született megegyezés szerint megtagadták a választást. a Biztonsági Tanácsban, hogy hatékonyabban járulhassanak hozzá a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához. 2. Ázsia és Afrika Országainak Konferenciája, figyelembe véve a fennálló veszélyes nemzetközi helyzetet és az egész emberiséget fenyegető világháború veszélyét, amelyben mindenféle fegyver, köztük a nukleáris és termonukleáris fegyverek pusztító erejét felhasználják. , minden ország figyelmét felhívja az ilyen háború szörnyű következményeire, ha kitörne. A Konferencia úgy ítéli meg, hogy a nukleáris és termonukleáris fegyverek leszerelése és gyártásának, kísérletezésének és használatának betiltása feltétlenül szükséges annak érdekében, hogy az emberiséget és a civilizációt megmentsék a félelemtől és a teljes megsemmisülés kilátásától... A nukleáris fegyverek előállításának általános tilalmáig A konferencia minden érdekelt hatalmat arra szólít fel, hogy kössenek megállapodást az ilyen fegyverekkel végzett kísérletek ideiglenes leállításáról.

G. NYILATKOZAT A GLOBÁLIS BÉKE ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS ELŐSZÁMÍTÁSÁRÓL

… A bizalmatlanságtól és félelemtől mentes, egymás iránti bizalomtól és jóakarattól áthatva az országoknak toleránsnak kell lenniük, jó szomszédként békében kell élniük egymással, és az alábbi elveken alapuló baráti együttműködést kell kialakítaniuk: 1. Az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása. , valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljai és alapelvei. 2. Minden ország szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása. 3. Minden faj egyenlőségének és minden nemzet egyenlőségének elismerése, kicsik és nagyok. 4. Tartózkodás a másik ország belügyeibe való beavatkozástól és beavatkozástól. 5. Minden ország egyéni vagy kollektív védelemhez való jogának tiszteletben tartása az Egyesült Nemzetek Alapokmányával összhangban. 6. (A). Tartózkodni attól, hogy a kollektív védelmi szerződéseket bármely nagyhatalom magánérdekének szolgálatába állítsa. (NÁL NÉL). Bármely országnak tartózkodnia attól, hogy nyomást gyakoroljon más országokra. 7. Tartózkodás bármely ország területi integritása vagy politikai függetlensége elleni agressziós cselekményektől vagy fenyegetésektől, illetve erőszak alkalmazásától. 8. Valamennyi nemzetközi vita békés rendezése, például tárgyalás, egyeztetés, választottbíróság vagy jogi rendezés, valamint a felek választása szerint más békés úton, az Egyesült Nemzetek Alapokmányának megfelelően. 9. Kölcsönös érdekek és együttműködés előmozdítása. 10. Az igazságszolgáltatás és a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása. Az Ázsia-Afrika Konferencia azt javasolja, hogy az 5 szponzoráló ország fontolja meg a következő konferencia összehívását a többi résztvevő országgal egyeztetve.

Jegyzetek

  1. ↑ A.M. Prohorov. Nagy szovjet enciklopédia. - Harmadik kiadás. - Moszkva: "Szovjet Enciklopédia", 1970. - 632 oldal.

Lásd még

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
Bibliográfiai katalógusokban