Balest, József

Balest József
Születési hely
Halál dátuma 1822. április 14( 1822-04-14 )

Joseph Balest vagy Balestra ( görögül Ιωσήφ Βαλέστ , franciául  Joseph Balestra ; nom Chania , Kréta  - 1822. április 14., név Rethymnon , Kréta) - francia tiszt, korzikai származású Philhellén , Kréta és di görög szigetén született. Felszabadító görög háborúk 1821-1829. A reguláris görög hadsereg első zászlóaljának szervezője és parancsnoka [1] .

Életrajz

Joseph Balest a kydoniai egyházmegyében (nv. Chania, Kréta) született egy korzikai kereskedő családjában. Gyermekkorát Krétán töltötte, és kiválóan beszélt görögül.

A napóleoni háborúkban gránátoshadnagyi rangban vett részt és őrnagyi rangra emelkedett.

A görög forradalom kezdetével 1821-ben Dmitrij Ypsilantival együtt , az osztrák rendőrséget megelőzve, a horvát Pavel Stajkovic hajóján hagyta el Triesztet , és 1821. június 7-én érkezett Görögországba, Hydra szigetére [2] .

1821. július 21-én Ypsilanti utasította Balestet, hogy szervezzen egy reguláris hadtestet, és ezredesi rangot adományozott neki [3] . Balestnek sikerült 3 századot szerveznie a Jón-szigetekről származó, a reguláris hadseregben orosz és brit zászló alatt szolgálatot teljesítő görög önkéntesekből, Ióniából ( Kis- Ázsia nyugati partvidéke ) és külföldi filhelén önkéntesekből. A katonák fekete egyenruhába voltak öltözve, és megkapták a megfelelő jelzőt.

Maga Balestre a trieszti francia konzulátus titkárának, Chevalier-nek írt levelében ezt írta Kalamata városából 1821. július 21-én: „ A törökök semmit sem jelentenek. Az erődítményeikbe zárva nem merik kidugni az orrukat. Ha csak 2 zászlóaljam lenne a régi ezredemből, akkor Tripoli egy nap alatt elesett volna (lásd Tripoli ostroma ) . De mit lehet várni a fegyelmezetlen tömegtől... Ypsilanti herceg parancsot adott nekem, hogy hagyjam el a tripoli tábort, és érkezzek ide (Kalamatába), hogy megszervezzem a külföldiekből álló ezredet, amely bővelkedik a Peloponnészoszon ” [4] .

A reguláris hadsereg hadtestének katonai tevékenysége 1821. augusztus 27-én kezdődött. Az oszmán flotta Kapudan pasa (flottaparancsnok) Kara-Ali parancsnoksága alatt megpróbált partra szállni Messinia tartomány partjainál, hogy feloldja az ostromot Methoni , Koroni erődökből , Pylos (más néven Navarin ) városából, Monemvasia és menj Tripoliba . Dimitris Fotiadis azt írja, hogy „ a törökök kísérlete, hogy partra szálljon Kalamata partjainál, kudarcot vallott. A francia filhelén, Balest ezredes kitüntette magát a csatában .

Christ Byzantios , Kelet-Trákiából (a mai európai Törökországból) származó önkéntes azonban némileg másként írja le az eseményeket: az armada úgy ment el, hogy nem mert leszállni ” [6] . Azt is írja: „ Ypsilanti megparancsolta a reguláris hadtestnek, hogy szeptember végén menjenek Tripoliba, hogy részt vegyenek az ostromban. 10 nappal a megérkezés után hír érkezett arról, hogy a török ​​armada megkerülte a Peloponnészoszt, belépett a Korinthoszi -öbölbe, és leszállásra készül a félsziget északi partján. Lehetetlen volt meggyőzni valakit, aki Tripolit ostromolja, és készen áll a jövőbeli zsákmány megosztására, hogy hagyja el az ostromot, és menjen egy valószínű török ​​partraszállás helyére; mind Ypsilanti, mind Balest csak reguláris hadtesttel indult útnak, ráadásul Theodore Kolokotronitól 500 harcost kapott fiai, Panos és Genneos parancsnoksága alatt. Az útvonal mentén élő lakosság érezhetően érezte a különbséget a fegyelmezett reguláris hadtest és az irreguláris különítmények között... Tripoli eleste után a hadtestet Argolis városába küldték ” ​​[7] .

A reguláris hadtesttel kapcsolatos első pozitív benyomások elhalványultak az irreguláris csapatok parancsnokainak ellenállása és a reguláris hadtest kudarcai miatt Nafplio város erődítményeinek ostroma során .

Balest Kréta szigetére küldték, hogy részt vegyen a felkelésben, ahová 1822. március 20-án érkezett meg. Április 8-án a Balest, Vourdumbas és Deliannakis parancsnoksága alatt álló lázadók Kastelo mellett, Rethymnon városa közelében vívtak csatát a törökök ellen. Április 14-én azonban ugyanazon a csatatéren a lázadók vereséget szenvedtek. Balest török ​​fogságba esett és lefejezték [8] .

A fejét Kapudan Kara-Ali pasának küldték ajándékba – annak, aki 1821 augusztusában és 1822 júniusában Kalamátában próbált partra szállni, aki a szigeten elkövetett mészárlás után az armadával állt Chios szigetén. Amikor Constantine Canaris bosszút állt azzal, hogy a bayram során felrobbantotta a kétezer törökkel a fedélzetén lévő török ​​flankmant, köztük Kara-Alit, Balest feje és jobb keze a hajó udvarán lógott, az akasztott Chianok mellett a feje. és Balest jobb keze [9] .

Linkek

  1. [Δημήτρης Φωτιάδης, Η Επανάσταση τού 21, ΜΕΛΙΣΣΑ, 1971. 4.]τ.
  2. [Δημήτρης Φωτιάδης, Η Επανάσταση τού 21, ΜΕΛΙΣΣΑ, 1971. 4.]τ.
  3. [Δημήτρης Φωτιάδης, Η Επανάσταση τού 21, ΜΕΛΙΣΣΑ, 1971. 3. 3.]
  4. [αποστ.ε.βακαλόπουλος, επίλεκτες βασικές πηγές της ελληνικής επαναστασέως, εκδόσεις βά βν β θ θε σεέ έως, εισεις βς βα θ σασταστως
  5. [Δημήτρης Φωτιάδης, Η Επανάσταση τού 21, ΜΕΛΙΣΣΑ, 1971.3., 4.
  6. [αποστ.ε.βακαλόπουλουλος, επίλεκτες βασικές πages της ελληνικής επαστασταστασεις βάνιας, θεσαλονίκη 1990, ταστασταστασες]
  7. [αποστ.ε.βακαλόπουλουλος, επίλεκτες βασικές πages της ελληνικής επασταστασεις βάνιας, θεσαλονίκη 1990, τασταστασταστασεις]
  8. [Δημήτρης Φωτιάδης, Η Επανάσταση τού 21, ΜΕΛΙΣΣΑ, 1971.3., 8.]τ
  9. [Δημήτρης Φωτιάδης, Κανάρης, Πολιτικές καί Λογοτεό4,9.