Babich, Shaikhzada Mukhametzakirovich

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. április 13-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 112 szerkesztést igényelnek .
Shaikhzada Mukhametzakirovich Babich
tat. Shәehzadә Mөkhәmmәtzәkir uly Babich , bashk. Shayekhzada Mөkhәmmәtzәkir uly Babich
Születési dátum 1895. január 2. (14.).( 1895-01-14 )
Születési hely Asyanovo falu , Birsky Uyezd , Ufa kormányzóság
Halál dátuma 1919. március 28. (24 évesen)( 1919-03-28 )
A halál helye Val vel. Preobrazhenskoye, Burzyan-Tangaurovskiy kanton ASBR (jelenleg Zilair falu  , Zilairsky kerület , Baskír Köztársaság )
Polgárság
Foglalkozása politikus, költő
Oktatás
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Shaykhzada Mukhametzakirovich ._ ________.Tat,BabichMөkhәmmәtzakir ulyShayekhzada.Bashk (Babich A baskír nemzeti irodalom klasszikusa. A baskír nemzeti felszabadító mozgalom figurája , a baskír kormány egyik tagja (1917-1919). A „ Tulkyn ” Ifjúsági All-baskír Szövetség elnöke (1917-1918).   

Életrajz

Az Ufa tartomány birszki körzetében (ma Baskíria Djurtyulinszkij kerületében ) Asyanovo faluban született a tatár [3] mullah Mukhametzakir Babicsev családjában. A kanlini (ma Baskíria Mishkinsky kerülete ) Kujukova tuba Kigazytamakovo falujának baskír családjából származott [4] .

A babicsevek Sezsere: Babics ( 1688–1749) → Mukhtar [5] (1742–1822) → Ishbuldy menetkapitány (1778–1814) → elrendelte Giluan (Galiyan) mullah (1811–?) → Mukhametzakir ( 1827) →1 (1827) Shayehzada (1895-1919) [6] . Babich a „Baskort” újságban megjelent cikkében „ kanly balasy” („Kanlintsy fia”) néven írt alá [7] [8] . A költő tatár származása is tükröződik munkásságában. [9] [10]

Alapfokú oktatását szülőfalujában, apja, Mukhametzakir, az asyan mahalla rendeletmollahjának medréjében szerezte. 1910-ben a kazah sztyeppekre távozott, kazah gyerekeket tanított.

1911-1916 között az ufai Galia Madrasahban tanult . Tanulmányai során Sh. Babich mélyen érdeklődött az irodalom iránt, részt vett irodalmi és zenei körökben, és publikált a Parlak madrasah kézírásos folyóiratában. Érettségi után Troitskba távozott , tanárként dolgozott, és egyúttal együttműködött az Akmulla folyóiratban.

1917 nyári hónapjaiban Ufában tartózkodott, majd Orenburgba költözött , ahol először a Carmack (Horgászbot) című szatirikus magazinban dolgozott.

Sh. Babich 1917 ősze óta a baskír nemzeti mozgalom tagja, az Autonóm Baskíria Baskír Regionális (központi) Suro (Tanácsa) titkára, a „Bashkort” újság szerkesztője , a Baškír Ifjúsági Szervezetének vezetője. Baskírok " Tulkyn " ("Hullám").

1918-1919 között haditudósítóként dolgozott a baskír hadseregben .

Műveit tatár nyelven készítette . [tizenegy]

Sh. Babich egyetlen életre szóló versgyűjteménye „Kék dalok. A Young Bashkortostan" 1918-ban jelent meg Orenburgban.

1919. február 25-én kinevezték a Bashrevkom baskír szovjet sajtóosztályának alkalmazottjává .

1919. március 28-án, amikor a baskír hadsereg átállt a Vörös Hadsereg oldalára , Sajhzada Babichot és barátját, Gabdulkhaj Irkabajev költőt megölték az 1. szmolenszki lövészezred Vörös Hadsereg katonái Zilair faluban. , Baskír ASSR [12] .

Művek

Versek: "Várok"

Ha áthaladok a baskír régió füvein,
lelkem menekülni fog.
Ha messziről hallok egy dalt,
énekelni fog az én lényem.
Ha felmászok a Baskír-felföld tölgyeseibe, egy csodálatos
világ nyílik meg előttem.
De a halál fejedelemsége, de a sötét bánat
, amit a baskírok falvaiban látok.
Sírjukban parázsolnak az élő halottak, Fájdalmuk
kiáltása nem hallatszik, De Sakmar és Yaik
unalmas falvak gyászos meséje elhozza nekünk. És én magam sem tudom, kit átkozok, Ha az Urálra nézek. Eljön az idő, hogy a baskír régió megismerje és lássa a hajnalt? És úgy tűnik, mintha nagy és szigorú lenne, Az Urál érzékenyen hallgat rám, S úgy tűnik, mintha a szorongások eltűntek volna, S a nap szikrázott, játszani kezdett. Úgy tűnik nekem: messziről száll a dal, Repül, hogy eloszlassa a szerencsétlenséget, S hiszem: Várom a kívánt időt, És hiszek, és sírok, és várok!












Sh. Babich, 1916

Egyéb munkák

Kompozíciók

Memória

Jegyzetek

  1. ↑ Babich Sh. // Irodalmi enciklopédia: 11 kötetben - M., 1929-1939. T. 1. - M .: Kom. Könyvkiadó. akad., 1930 . Letöltve: 2012. április 15. Az eredetiből archiválva : 2019. június 10.
  2. ↑ Babich Shaikhzada Mukhametzakirovich // Angola - Barzas. - M .  : Szovjet Enciklopédia, 1970. - S. 501-502. - ( Nagy Szovjet Enciklopédia  : [30 kötetben]  / főszerkesztő A. M. Prohorov  ; 1969-1978, 2. v.).
  3. ↑ Az 1917. évi háztartási összeírás anyagai (TsGIA RB. F. R-473. Op. 1. D. 1797. L. 162.) . Letöltve: 2021. augusztus 22. Az eredetiből archiválva : 2022. február 21.
  4. ↑ Asfandiyarov A. 3. Baskíria és a szomszédos területek falvainak és falvainak története. Ufa: Kitap, 2009. - 744 p. ISBN 978-5-295-04683-4 . Letöltve: 2009. április 5. Az eredetiből archiválva : 2019. május 13.
  5. ↑ 1813-ban U. Yu. Dashkov (Dashkin) herceg így ír róla: „most a birszki körzetben, Tartysheva faluban él Duvaney földjén, a Kalnin (Kanlin) föld közül a baskír Mukhtar Babisev erdőterületet használ"
  6. ↑ Asfandiyarov A. Z. Baskíria és a szomszédos területek falvainak és falvainak története. - Ufa: Kitap, 2009. - S. 411. - 744 p. - ISBN 978-5-295-04683-4 .
  7. ↑ Salikhov A. G. Shaikhzada Babich részvétele a baskír nemzeti mozgalomban és kreatív öröksége tanulmányozásának kezdete. // Shaikhzada Babich - kiemelkedő baskír költő, közéleti és politikai személyiség: az összoroszországi tudományos és gyakorlati konferencia anyagai (valamint nemzetközi részvétel), Sh. M. Babich születésének 120. évfordulója alkalmából (Ufa, 2015. február 27.) / szerk. szerk. M. M. Kulsaripov . - Ufa: RIC BashGU, 2015. - S. 26-37. — 174 p. — ISBN 978-5-7477-3780-8 .
  8. ↑ A baskír klánok története. Kangly. 5. kötet / S. I. Khamidullin, Yu. M. Yusupov, R. R. Asylguzhin, R. R. Shaikheev, A. M. Zainullin, I. R. Saitbattalov, V. I. Muratova, R. M. Ryskulov, A. Ya. Gumerova, G. Yu. D. Suleeva - Ufa: A Fehérorosz Köztársaság Állami Egységes Vállalata Ufa Poligráfgyár, 2014. - P. 61. - 560 p. - ISBN 978-5-85051-625-3 .
  9. ↑ Khakov V. Tel - tarikh kozgese. - Kazany: tatárok. bálna. nash., 2003 . Letöltve: 2020. november 4. Az eredetiből archiválva : 2021. április 10.
  10. ↑ 10 tatár, akik a baskír nép legendáivá váltak. . Letöltve: 2021. április 19. Az eredetiből archiválva : 2021. április 19.
  11. ↑ Ramazanov G. Z. Mazhit Gafuri: Esszé az életről és a munkáról . - M . : Szov. Oroszország, 1980. - S. 7. - 157 p. Archiválva : 2022. január 23. a Wayback Machine -nél
  12. ↑ TsGIA RB , F. 1107. Op, 1. D. 128. L. 50v.
  13. ↑ Sharipov A.V. Babich Sh. Múzeum  // Baskír Enciklopédia  / ch. szerk. M. A. Ilgamov . - Ufa: GAUN " baskír enciklopédia ", 2015-2020. — ISBN 978-5-88185-306-8 .
  14. ↑ "Babich" - teljes hosszúságú történelmi film | „Live Tape” filmtársaság  (orosz) , „Live Tape” filmtársaság  (2016. október 14.). Az eredetiből archiválva : 2018. november 20. Letöltve: 2017. március 28.

Irodalom

Linkek