Biológiai oxigénigény

A biokémiai oxigénigény (BOD) az aerob biokémiai oxidációhoz felhasznált oxigén mennyisége mikroorganizmusok hatására és a tesztvízben lévő instabil szerves vegyületek lebontása során.

A BOI az egyik legfontosabb kritérium a tározó szerves anyagokkal való szennyezettségének szintjére, ez határozza meg a könnyen oxidálódó szerves szennyező anyagok mennyiségét a vízben.

Az analízis meghatározza az oxigén mennyiségét, amely meghatározott ideig (általában 5 napig - BOI 5 ) fény nélkül távozott 20 °C-on az egységnyi víztérfogatban lévő szennyező anyagok oxidációjához. Kiszámítjuk a vízmintában közvetlenül a mintavétel után és a minta inkubálása utáni oldott oxigén koncentrációja közötti különbséget.

Normál körülmények között a könnyen oxidálódó szerves anyagok ~ 70%-a 5 napon belül oxidálódik. A majdnem teljes oxidációt ( teljes BOD vagy BOD 20 ) 20 napon belül érik el.

A központosított háztartási ivóvízforrások ( GOST 2761-84) és a halászati ​​célokra használt víztestek esetében a teljes BOI nem haladhatja meg a 3 mg O 2 /l-t, a kulturális és háztartási víztározók esetében - 6 mg / l. Ennek megfelelően a BOI 5 maximális megengedett értéke ugyanazon tározók esetében 2 mg/l, illetve 4 mg/l [1] .

Lásd még

Linkek

Jegyzetek

  1. SanPiN 2.1.5.980-00 "A felszíni vizek védelmének higiéniai követelményei" (hozzáférhetetlen link) . ohranatruda.ru. Letöltve: 2016. január 1. Az eredetiből archiválva : 2016. január 15.