| Falu | |||
| Atymya | |||
|---|---|---|---|
|
|||
| 61°04′24″ s. SH. 62°17′30″ K e. | |||
| Ország | Oroszország | ||
| A szövetség tárgya | Szverdlovszk régió | ||
| városi kerület | Pelym | ||
| Történelem és földrajz | |||
| Időzóna | UTC+5:00 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ↘ 793 [1] ember ( 2010 ) | ||
| Digitális azonosítók | |||
| Irányítószám | 624582 | ||
| OKATO kód | 65428561001 | ||
| OKTMO kód | 65764000106 | ||
Atymya település Oroszországban , a Szverdlovszki kerület Pelim városi kerületében .
Atymya falu a " City Okrug Pelym " önkormányzat részeként 17 kilométerre (az autópálya mentén 20 kilométerre) Pelym falutól kelet-északkeletre, az Atymya folyó jobb partján fekvő erdőterületen található. , melynek hossza 67 km, a folyó az Atymya-Taljah-Yankalma mocsárból ered, a medence területe 464 km2. (a Pelym folyó bal oldali mellékfolyója ).
A faluban található a szverdlovszki vasút Atymya pályaudvara. A község szomszédságában, a község északi határától 200 méterre épült az első, zord északi körülmények között megépített Igrim-Serov szárazföldi gázvezeték 1020 mm-es csőátmérővel, amely az ország nagy gázszállításának ősévé vált. rendszer, passz. Három kilométerre északra több nagy átmérőjű szárazföldi gázvezeték húzódik Urengojtól Közép-Oroszországig [2] .
Velük párhuzamosan 110 kV feszültségű nagyfeszültségű vezeték fut, amely a falut látja el árammal.
Az Atymya 1961-ben alakult fatelepként.
A falu nevét adó Atymya folyó nevének jelentése az orosz-manszi szótár szerint E.I. Rombandeeva és E.A. Az 1982-ben megjelent Kuzakov mansi nyelven úgy néz ki, mint az Atyӈ-Ya, ami édes, ízletes vagy illatos folyót jelent.
A XX. század 70-es éveiben mintegy két tucat különböző történelmi korszak emlékművét tárták fel a folyó partján. A XX. század 80-as éveiben érdekes leletekre bukkantak az ásatások során. Különösen a Pelymi Hercegség időszakából származó úgynevezett ATYM KINCS egy ónbronzból készült női ékszerkészlet. Az ATYMYA VII eneolitikus emlékmű pedig számos Atymya típusú emlékmű őse lett.
Az Atymsky faipari vállalkozás egykor a Szverdlovszki régió legészakibb városképző fakitermelő vállalkozása volt, az Ivdel-Ob vasút 112 km-re található. 1964 januárjában alakult a Sredneuralsky Gazdasági Tanács rendelete alapján; a Serovles-tröszt részévé vált. Az építkezés kezdete - 1961.
A Lespromkhozt úgy tervezték és építették, hogy egy új fakitermelési technológián dolgozzon – a fát ostorban szállítják a fogyasztók udvarára a Vasúti Minisztérium útján. A tervezett vontatási kapacitás 500 ezer m 3 , az alapanyag bázis területe 221 ezer ha, az üzemi tartalék 13,2 millió m 3 . Az alapanyagbázis közlekedésfejlesztési módjai a normál nyomtávú fakitermelő vasútvonal és a kemény burkolatú gépkocsi fakitermelő út.
A XX. század 80-as éveinek végéig a falut felújították: lakások, szociális és kulturális létesítmények épültek: iskola, klub, könyvtár, háztartás, óvoda és bölcsőde. A faluban több üzlet, étkezde, pékség működött. Mindezt az infrastruktúrát és a lakásállomány nagy részét központi kazánházzal fűtötték. A cégnek saját leánygazdasága volt üvegházakkal és tehénistállóval.
Az 1990-es évek – a peresztrojka, valamint a társadalmi és gazdasági átalakulások időszaka – az utolsónak bizonyultak a faipar történetében. 1993-ban nyílt részvénytársasággá alakult. A piaci kapcsolatokra való áttéréssel termelési tevékenysége és pénzügyi helyzete teljes hanyatlásba esett. Az emberek tömegesen hagyták el a falut, és teljes gazdasága az új Pelym City District önkormányzat kezébe került, és részben megsemmisült.
A 2000-től napjainkig tartó időszakban Atymya falu teljesen elgázosodott, és tőle 4 kilométerre északra megépült az Ivdel-Hanti-Manszijszk autópálya. A községben elsősorban a közszféra és a magánkereskedelem ad munkát. A munkaképes lakosság nagy része az MG LLC GazpromTransgazYugorsk Pelymsky LPU-jában dolgozik. A másodlagos vegyes fiatal állományok és a rossz minőségű túlérett erdőállományok által képviselt kimerült erdőkészlet nem érdekli a befektetőket.
A jelenleg itt élő mintegy 650 lakosú Atymya község 209 működő háztartásból áll, különböző műszaki felszereltséggel és a mezőgazdasági termelés, az erdőgazdálkodás és a népi mesterségek fejlesztésével. Atymya település területileg a szomszédos, városi jellegű, mintegy 2500 fős Pelym településen 1996-ban alakult községhez tartozik.
A Pelym Városrész területét 25 éve részben a városalakító vállalkozás személyi jövedelemadó-forrásaiból támogatja a Gazprom rendszerben történő földgázszivattyúzás, valamint a regionális költségvetésből származó támogatások és támogatások.
A Pelym városrész költségvetési bevételeinek teljes összege 2021-ben 225 894 400 rubel, beleértve a regionális költségvetésből származó költségvetési átutalások mennyiségét - 136 500 400 rubelt. És a tervek szerint 2022-re - 182 371 800 rubel és 106 697 800 rubel. És 2023-ra - 188 203 500 rubel és 106 946 500 rubel.
A városrész költségvetése a saját társadalmi-gazdasági programjai keretében a terület fejlesztésére irányul, nem támaszkodva a természeti erőforrásokra, és nem vonja be ebbe a folyamatba a helyi közösséget és a vállalkozókat, hanem az önkormányzati intézmények fenntartására irányul. valamint az állami programok regionális támogatásokon és támogatásokon keresztül történő megvalósítása.
- Az emberek széttagoltsága: nincs TOS, TSN, NPO, egy informális, a formáció szakaszában, egy klub és egy költészetbarát kör.
- Alacsony szellemi és humán tőke: a lakosság legfeljebb 2%-a rendelkezik felsőfokú, legfeljebb 15%-a műszaki középfokú végzettséggel.
- A helyi erőforrás figyelmen kívül hagyása: 285 000 ha tajga-alföldi erdőt nem használnak termelési vagy turizmus céljára
- Kimerült erdészeti bázis: hiányoznak a gazdaságosan elérhető érett és túlérett erdőállományok, a középkorú erdők nem alkalmasak fűrészipari fakitermelésre
- Háztartási problémák: drága tűzifa, nincs csatorna, magas a földgáz bekötés költsége az egyéni házakhoz
- A falu nem parkosított: az utak aszfalt nélküliek, szinte nincs járda, a homlokzatok kopottak, nincs szabadtéri közterület
- A hatóságokkal szembeni bizalmatlanság: a polgárok akár 40%-a megtagadja a választásokon való részvételt, a falu lakosságának összejöveteleit nem tartják, virágzik a paternalizmus, nézeteltérések és kölcsönös vádaskodások miatt rejtett feszültség van az emberek és a hatóságok között
- Munkanélküliség: Atymya községben szinte nincs munka, új munkahelyek nem jönnek létre
- Gazdaság: az üzlet a hivatalos kereskedelemre és az árnyékszférában lévő kisszolgáltatásokra korlátozódik
- SMW-lerakók a külterületen: A regionális üzemeltető által végzett SMW-elszállítás nem ment meg a régi közeli hulladéklerakók növekedésétől
- Ipari méretű mezőgazdasági terület hiánya: csak 2 hektár szántó van az erdőalapban és 10-15 hektáros veteményes saját telkeken
- Az emberek összezavarása a jövő előtt: a lakosság félreérti a terület fejlődési kilátásait, és a hatóságok képtelenek azonosítani őket
- A pénz elhagyja a területet: a fizetéseket és a nyugdíjakat import áruk vásárlására fordítják a faluban vagy a területen kívül.
- Elmennek a fiatalok: nincsenek jól látható helyek, ahol erőt lehetne fektetni a kreatív és vállalkozói képességek fejlesztésére és megvalósítására
- Leromlott lakásállomány: nincs ingyenes és megfizethető minőségi és komfortos lakás. Üres és részben megsemmisült 52 lakás, ebből 15 romosnak minősül. Privatizált 105 lakás lehatárolt telkekkel.
- Jószomszédság (interakció és segítségnyújtás nehéz helyzetekben)
- Családi kötelékek (nagycsaládok leszármazottai, családi "klánok")
- Fejlett infrastruktúra (lineáris villany, vezetékes és utcai Wi-Fi internet, két mobil mobilszolgáltató, földgáz, autópálya, vasútállomás, kultúrház, posta, iskola, FAP, tűzoltóság).
- Ivóvíz rendelkezésre állás: jó minőségű talajvíz közelsége, kutak, közkutak a község minden utcájában és egyedi kutak szinte minden házban
- Természetes édesvízforrások elérhetősége: források, patakok, folyók
- Északi, mérsékelt kontinentális éghajlat túlzott talajnedvességgel és 105 nap pozitív hőmérséklettel a növényzet számára
- Gazdag természeti erőforrás: a tajga vadon élő növényei és faanyaga a lakosság rendelkezésére áll, és részben saját szükségleteik kielégítésére használják fel
- Különféle lapos tajga tájak: mocsarak, fenyvesek, cédrusok, lucfenyők és nyírligetek
- Növénytermesztésben szerzett tapasztalat az északi éghajlati viszonyok között (fűtött üvegházak, üvegházak, meleg hegygerincek, gyümölcsfák és cserjék)
- A terepjárók számára alkalmas kiterjedt erdei úthálózat megléte egy fakitermelő cég öröksége
- Jelenlét a helyi kézműves közösségben: asztalos, asztalos, kovács, nyírfakéreg mester, fafaragó, művész.
- Széles lehetőségek a helyi gazdaság fejlesztésére a helyi természeti erőforrás rovására (vadnövények feldolgozása, fatermékek előállítása, ökoturizmus, tajgaoktatási platform, mezőgazdasági termelés a helyi piacra)
- A lakosság tulajdonában lévő ipari berendezések rendelkezésre állása: kotrógép, kamiondaru, három platós teherautó, két könnyű buldózer, billenőkocsi, szalagfűrészmalom, fémeszterga, csúszós minitraktor, asztalos műhely.
- A község határában 13 db üres telek található egyedi fejlesztésre, de egyelőre földmérés nélkül.
- Üres lakóhelyiségek (52 lakás) önkormányzati tulajdonban, minimális maradványértéken, de hitelesítési és nagyjavítási költséget igénylő árverési vételi lehetőséggel.
- Regionális autópálya jelenléte a falutól kb. 4 km-re.
helyi közösség
Az atymi lakosok többsége faluja kilátástalanságának tudatában él, és annak tudatában, hogy minden csak a helyi hatóságokon múlik, és ők személyesen semmilyen módon nem tudják befolyásolni a helyzetet, sőt, az esetleges pozitív változásokat kezdeményezni vagy végrehajtani.
A paternalizmus és a szubjektivitás hiánya a helyi közösség legfőbb jellemzője, amely gátolja a kezdeményezőkészség kialakulását, ami az Atymya község fejlesztése iránti érdeklődés hiányának az oka, és csökkenti a hatósági tevékenységgel szembeni elvárások mértékét.
Területkezelés
A GO Pelym adminisztrációja a megállapított költségvetési keretek között, a vertikális tervezés és gazdálkodás szabályai szerint eljárva nem tekinti a helyi közösséget aktív, saját kezdeményezésű változtatásra képes erőnek.
Nem támaszkodva a terület demokratikus kormányzási formáinak hatékonyságára a társadalmi-gazdasági problémák megoldásában (SONKO, TOS, TSN, fogyasztói együttműködés stb.), a helyi hatóságok hallgatólagos beleegyezést várnak el az emberektől, tevékenységükben nem közreműködnek.
Helyi média
A „Pelymskiy Vestnik” önkormányzati újság és a „Pervoe Pelymskoye TV” teljes mértékben az önkormányzati vezetés véleményétől függ, és annak megrendelését teljesítve a helyi hatóságok aktuális adminisztratív tevékenységeinek, az önkormányzati intézményekben zajló eseményeknek és a nyilvánosság tevékenységének közzétételére irányul. szolgáltatások, valamint pozitív információk a település helyzetéről .
A javasolt változtatások eredményeként a helyi médiák a helyi közösség életében szerzett pozitív tapasztalatokról, kulturális és oktatási eseményekről, a térség más médiaforrásaiból származó anyagokkal, helyi bejelentésekkel kívánják megtölteni adásaikat.
Atym üzlet
A helyi kiskereskedők által képviselt vállalkozói környezet érdekelt tevékenységük bővítésében a helyi közösség vásárlóerejének növelésével. Várhatóan nem tesznek kísérletet a helyi áruk és szolgáltatások előállításába való befektetésre, mivel nem érdeklődnek a vállalkozásuk diverzifikálása iránt.
Költségvetési intézmények
A helyi Művelődési Ház és Atymi Gimnázium – az állampolgárok minimális igényeire szorítkozva – fenntartja a jogot, hogy a status quo megőrzése érdekében ne bővítse a gyermek-kiegészítő oktatás és a kulturális rendezvények kínálatát.
Az elmúlt húsz évben a község lakossága folyamatosan csökkent és ma valamivel több mint 700 fő.
| Népesség | |
|---|---|
| 2002 [3] | 2010 [1] |
| 937 | ↘ 793 |
| Pelym városrész települései | |||
|---|---|---|---|
| Közigazgatási központ Pelym Atymya Csúcs Kershal Eltörölve : fóka | |||