| Arberesh dialektus (Arberesh) | |
|---|---|
| önnév | Arbërisht, Arbërishtja, T'arbrisht |
| Országok | Olaszország |
| Régiók | Puglia , Campania , Szicília , Calabria , Basilicata , Molise |
| A hangszórók teljes száma | 100 ezer (2007) |
| Osztályozás | |
| Kategória | Eurázsia nyelvei |
| Paleo-balkáni ág albán Tosk dialektus | |
| Írás | latin |
| Nyelvi kódok | |
| ISO 639-1 | — |
| ISO 639-2 | — |
| ISO 639-3 | aat |
| A világ nyelveinek atlasza veszélyben | 1347 |
| Etnológus | aae |
| ELCat | 962 |
| IETF | aae |
| Glottolog | arbe1236 |
Az Arbërisht / Arbërishtja / T'arbrisht az albán nyelv dialektusa , amely az olaszországi arbrishoktól, az albánoktól származik .
Az arbereshi dialektus az albán nyelv toski dialektusának része (általában a Dél-Albánia középső részére jellemző dialektusra hasonlít), és ugyanazokkal az eltérésekkel rendelkezik az irodalmi normáktól, mint az Arnaut nyelvjárás . A dél-olaszországi albánoknál őshonos, sokat kölcsönzött a török előtti idők középkori albán nyelvéből és a görög nyelvből (szókincs és kiejtés), és megtartotta azt is, ami a modern toszkán nyelvjárásban elveszett. Megtartott tehát bizonyos szótagkezdő mássalhangzó-csoportokat, amelyeket a standard albánban leegyszerűsítettek (arberes "nyelvben" - gluhë , az albánban - gjuhë ).
1990-ig Albániában az Arberesh nyelvjárást albán nyelvnek hívták, és beszélői homályosan értették dialektusuk és az albán kapcsolatát. Az 1980-as évekig kizárólag köznyelvi volt, írásos formáját csak az olasz-albán görögkatolikus egyház használták, a szokásos albán arbereshi szinte nem beszélt. Az 1990-es években nagyszámú albán beszélő költözött Olaszországba, és az arbëreshek ambivalens érzelmeket tápláltak ezekkel az "új albánokkal" [1] . Jelenleg az arbereshi dialektus, kulturális és nyelvi örökségének megmentésére törekednek: olasz iskolákban tanítják, Zef Skiro Di Maggio költő könyveket és tankönyveket ír benne.. Egyes tudósok egy másik dialektust emelnek ki – a Vaccarizzo dialektust, amelyet Vaccarizzo Albanese falujában beszélnek .
| Írás | Kiejtés | Fordítás |
|---|---|---|
| gëzim (gioia) | ghezim | öröm |
| gajdhur (asino) | ghajdhur | egy szamár |
| grish (invitare) | ghish | meghívni |
| llah | ghah | csontig eszik |
| pagëzim (battesimo) | paghozim | keresztség |
| rrugë (strada) | rrughe | a külső |
| Írás | Kiejtés |
|---|---|
| garázs | gharazh |
| gurg | ghurgh |
| széllökés | kísérteties |
| Guant | ghuant |
| fúga | fugure |
| fugatjar | fughatjar |
| magare | maghari |
A hagyományos albántól eltérően az arbereshi dialektusnak régi kábító rendszere van. A mássalhangzók egy szó végén vagy egy másik mássalhangzó előtt b, d, g, gj, x, xh, dh, ll, v, z, zh elkábulnak .
| zöngés | b [b] | d [d] | g [g]/[ɣ] | gj [gʲ] | x [dz] | xh [dʒ] | dh [ð] | ll [ɣ] | v [v] | z [z] | zh [ʒ] |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Süket | p [p] | t [t] | k [k] | q [kʲ] | c [ts] | ch [tʃ] | th [θ] | h [x] | f [f] | s [s] | sh [ʃ] |
Példák:
Az Arberesh dialektusban a hangsúly az utolsó előtti szótagra esik, akárcsak az olaszban.
Az ige egyes szám 1. személyű jelzőjét az nj végződés jellemzi (az albán nyelvben j ). Az „élek” azt jelenti, hogy rró nj arbereshben, rro j a szokásos albánban .
Az arbëresh dialektus szókincse olyan görög szavakkal bővült, amelyek vagy elvesztek a szokásos albán nyelvben, vagy a bizánci hatás miatt rögzültek. Példák:
Az arberesi dialektusban sok kölcsönzés található az olasz déli dialektusaiból, amelyek bekerültek az arberesek mindennapi beszédébe, és megőrizték jelentésüket. Példák:
Példák:
| M'e tha mua | Ezt mondta nekem (kiegészítés - nőies) |
| Ngë m'i tha më | Ezt nem mondta nekem (kiegészítés - férfias) |
| Te vagy Thom | Ezt mondtam neked (női kiegészítés) |
| Én thom | Ezt mondtam neked (kiegészítés - férfias) |
| Arberesh nyelvjárás | Normál albán | Fordítás |
|---|---|---|
| Vjen më rarë vagy vjen më thënë | csináld të thotë vagy do me thënë | Azt jelenti |
| Bëjëm të shkonj vagy mënd e më shkosh | më le të kaloj | Engedj be |
| Shkòmë musturen | én jep piperin | Add ide a borsot |
| Zotërote/Strote ë një "zot"? | Zotëri, jeni prift? | Uram, maga pap? |
| E ghrish zotërisë satë për një pasijatë | ju ftoj për një shëtitje | Sétára hívlak |
| Zglith mië | lexo mië | Olvass jól |
| Qëroi isht burinë i lig | moti është shumë keq | nagyon rossz az idő |
| U rri Sëndastinë | jetoj nы Sëndastiny | Santa Cristinában élek |
| Ka bëjëm të ngrënit | do ta gatuajmë ushqimin | ételt fogunk főzni |
| U ka' jecur njera qacës | unë kam ecur deri sheshit | A térre mentem |
| Ghajdhuri isht ghrishur ndë horën | gomari është ftuar në katund | Meghívtak falunkba egy szamarat |
| Jam e vete/m'e vete ngulem/flë | unë do të fle | lefekszem aludni |
| Lyp (ajak) ndjesë se zgarrarta shumë | me fal se gabova shumë | Sajnálom, hogy sok hibát követtem el |
| Ajo isht time shoqe | ajo është gruaja ime | Ő a feleségem |
| Flit t'arbrisht | fol shqip | Beszélj albánul! |
| Jim shoq isht e ngulet | shoku im është duke fjetur | a férjem alszik |
| Më përqen rritëratën tënë | më pëlqen fotografia jone | Tetszik a fotónk |
| Mortatë vagy motrëmëmë | hallë vagy tezë | Nagybácsi |
| Lalë vagy vovi | xhaxha vagy Lala | Bácsi vagy bátyja |
| Lalebukri | nagybátyja házasságból | |
| Vova | motra e madhe | Nővér |
| Tata | babai vagy Tata | Apa |
| Én én | nëna vagy mamaja | Anya |
| Midhe' / Mëdhema | edhe | Is |
| Lluai | vellai | fiú testvér |
| Ndrëngova vagy Kapirta | Kuptova | Megértve |
| Sprasmja | fundi | Vége |
| Fundi / Bythi | Bythi | Fenék |
| Jotëm përherë të thëshjë të mos hash nga tajuri çë ngë ka' klënë pastruam! | Jot ëmë përherë/gjithmonë të thoshte të mos hash nga pjata që nuk është pastruar | Anyád mindig azt mondta: ne egyél koszos tányérokból! |
| Kemi besy se ai ngы i ftes | besojme se ai nuk ka faj | Hisszük, hogy ártatlan |