Az anglicizáció [1] ( eng. anglicization , fr. anglicisation ; angol nyelv is ) az angol nyelv vagy kultúra asszimilációja, asszimilációja az angol nyelvi környezetbe. Lehet önkéntes vagy kényszerű, teljes vagy részleges (például az írek és az afroamerikaiak angol nyelv elsajátítása az etnikai identitásuk erősödésének hátterében történt, ami különbözik a brit és a fehér angol ajkú amerikaiaktól).
Az anglicizáció, mint etnonyelvi folyamat a középkor óta kezdett lendületet venni a Brit szigetvilágban. A szigetcsoport őshonos kelta nyelvei erősen marginalizálódtak ( Wales , Skócia , Írország ), vagy teljesen eltűntek ( Man -sziget , Cornwall ). Később az angol gyarmatokon, köztük a korábbiakon, valamint az uradalmakon is lendületet vett az anglicizálódás folyamata.
A 19. század végén - a 20. század elején. Az amerikai hatóságok aktív adminisztratív-parancsnoki harcot folytattak az angol kivételével minden más nyelv használata ellen az ország oktatási rendszerében. Például Louisianában 1915 -ben [2] , majd 1921 -ben az állam alkotmánya [3] kitiltotta a franciát az iskolákból . A spanyol oktatási rendszer elvesztette az állami finanszírozást, és ennek következtében 1949 -ben megszűnt Új-Mexikó államban . Az 1940-es években az USA- ban is kitiltották a németet az általános iskolákból, kivéve az idegen nyelvként való tanítást.
Kanada anglicizálását a brit hatóságok Új-Franciaország 1759 - es elfoglalása után hajtották végre, a francia ajkú lakosság már kialakult központjával folytatott intenzív verseny körülményei között. Miután a francia ajkú lakosságot eltolta a gazdasági befolyás karjaitól, a brit, majd az angol-kanadai hatóságok helyesen számolták ki, hogy a harmadik országokból (Olaszország, Lengyelország, Németország stb.) érkező bevándorlók új hullámai minden bizonnyal az angolt részesítenék előnyben. mint nyelvi karrierfejlesztés [4] . Céljaik elérése érdekében a környező Quebec tartományok hatóságai törvényileg betiltották a francia nyelvű oktatást területükön. Magán Quebecen belül az angol nyelv elterjedése leginkább a tartomány legnagyobb urbanizált központjaiban – Montreal és Quebec városaiban – volt érzékelhető , ahol a külső homlokzat, és gyakran a városi élet belső tartalma is teljesen angol jelleget öltött . 5] . A tartomány egészében a francia nyelv nemzedékről nemzedékre csak a vidéki egyházi iskolák hálózatának köszönhetően öröklődött. A francia ajkú lakosság növekvő irritációja a foglalkoztatás és az oktatás anglicizálódása miatt [6] az 1920-as és 1930-as években némi elmozduláshoz vezetett, de a tartomány nyelvpolitikájának teljes körű újragondolása csak az 1960-as években kezdődött [7] ] . Azóta a helyi közigazgatás, a média és a magánszektor napirendjén szerepel a francia nyelv, mint az egyetlen közös kommunikációs eszköz multifunkcionalitásának megőrzéséért folytatott küzdelem Québecben [8] . A tartományi önkormányzati rendszer 1970-es évekbeli megerősödése után számos magán- és közintézmény kényszerült adminisztratív gallizálási folyamaton [9] .
Miközben a brit gyarmatosítók megpróbálták megvetni a lábukat Hongkongban , szándékosan nem fordítottak figyelmet sem a helyi nyelvek fejlesztésére, sem a kantoni és a standard kínai közötti kapcsolatok fenntartására. 1883 - ban, negyvenegy évvel Hongkong elfoglalása után, a brit hatóságok az angolt nyilvánították a koncesszió egyetlen hivatalos nyelvének, bár az anglofonok a lakosság legfeljebb 2%-át tették ki ( 1865 -ben a 125 504 emberből csak 2000). fehérek voltak, vagyis 1,57%) . Az 1979-es népszámlálás szerint Hongkong lakosságának 88%-a nevezte meg anyanyelveként a kantoni nyelvet , körülbelül 10%-a más kínai dialektusokat (főleg sanghaji ) és körülbelül 2%-a az angolt [10] .
A hongkongi polgári öntudat növekedése és az 1960-as évek végének demonstrációi a kínai dialektusok és az angol nyelvek egyenlőségének hivatalos elismeréséhez vezettek, bár ez a folyamat jogilag csak 1986 -ra fejeződött be . Sőt, bár a kínai írás és a kantoni nyelv használata az iskolákban formálisan engedélyezett volt, a gyakorlatban a brit uralom legutolsó esztendejéig ez nem volt hajlandó. Az észak-kínai nyelv tanulmányozására irányuló kampányok is többnyire deklaratív jellegűek voltak. 1997 - ben Hongkong iskoláinak csak 12%-a volt kínai nyelvű. Ez az arány azonban már 1998 -ban elérte a 70%-ot [11] .
| Kulturális asszimiláció | |
|---|---|
| Vallás |
|
| Globalizáció |
|
| Sztori |
|
| Modernség |
|