A jogi analógia a jogalkalmazási hiányosságok áthidalásának egyik módja, amely a jogalkalmazáshoz szükséges .
A jogi analógia fogalmát általában két értelemben értelmezik - a jog és a jog analógiájaként:
Az orosz jogszabályokban a jog és a jog analógiájának alkalmazását különösen az Orosz Föderáció Polgári Perrendtartása [1] 1. cikkének negyedik része rögzíti .
Ezen analógiák alkalmazásának feltételeit közvetlenül a hatályos polgári jogszabályok határozzák meg . Az Art. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 6. cikkében a törvény analógiáját alkalmazzák olyan esetekben, amikor a polgári jogi szabályozás hatálya alá tartozó kapcsolatokat „nem szabályozza közvetlenül a törvény vagy a felek megállapodása, és nincs rájuk vonatkozó üzleti szokás”. A joganalógia alkalmazásakor (6. cikk 2. pontja) nemcsak a polgári jog általános elveiből és jelentéséből kell kiindulni, hanem a „jóhiszeműség, ésszerűség és igazságosság követelményeiből” is.
Az analógia minden esetben csak akkor megengedett, ha ezt a kérdést a törvény közvetlenül nem szabályozza, és a jogalkotó a jogkövetkezmények kialakulását nem csak konkrét törvényhez köti, és az érintett kérdés továbbra is a jog területére esik, jogi megoldást igényel. .
A hasonlatot szigorúan a törvényesség követelményeinek megfelelően kell alkalmazni. Ezért csak az igazságügyi hatóságok élhetnek a hasonlattal - a bíróságok minden eljárási norma és eljárási garanciák betartása mellett (az eljárásban részt vevő felek véleményének meghallgatásával, a határozatban feltüntetve, hogy az analógia alkalmazása alapján született , az ilyen határozat elleni fellebbezés és tiltakozás lehetőségével stb.) . Az analógia segítségével kidolgozott jogeset döntése nem lehet ellentétes a hatályos jogszabályokkal.
Ugyanakkor az analógia alkalmazásakor hozott bírósági határozatok olyan jogi rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek jelentősen gazdagítják a joggyakorlatot, és a jogalkotás alapjául szolgálhatnak.
Köztudott, hogy a jog nem mindenre, hanem a társadalmi viszonyok egy részére hat. Ez a rész alapvető jelentőségű a társadalom számára, ezért szükséges az állam védelme. Minden más, a társadalom normális életét nem befolyásoló viszonynak mentesnek kell lennie a jogi szabályozástól, ideértve a joganalógia és a joganalógia alkalmazását is.
A joganalógia és a joganalógia tehát csak a jogi szabályozás alá eső társadalmi viszonyok terén pótolja a hiányosságokat.
A joganalógia és a polgári jogi joganalógia alkalmazása tehát a vagyonjogi viták rendezése során azzal magyarázható, hogy egyetlen vagyonjogi vita sem lehet jogszerű a maga jelentőségében, illetve az ügy elbírálásának megtagadása annak hiánya miatt. egy megfelelő jogállamiság ellentétes lenne az állampolgárok, a kormány és más szervezetek jogos érdekeinek biztosítására irányuló feladattal.