Grinberg, Alekszandr Abramovics
| Alekszandr Abramovics Grinberg | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Születési dátum | 1898. április 20. ( május 2. ) . | ||||
| Születési hely | Szentpétervár | ||||
| Halál dátuma | 1966. július 16. (68 évesen) | ||||
| A halál helye | Leningrád | ||||
| Ország | |||||
| Tudományos szféra | kémia | ||||
| alma Mater | |||||
| Díjak és díjak |
|
||||
Alekszandr Abramovics Grinberg ( 1898. május 2., Szentpétervár – 1966. július 16., Leningrád ) - szovjet kémikus , professzor ( 1932 ), a Szovjetunió Tudományos Akadémia akadémikusa ( 1958 ), az RSFSR tudományos és technológiai tiszteletbeli munkása , Sztálin-díjas ( 1946 ) , XV Mengyelejevszkij olvasó .
Életrajz
1924 - ben diplomázott a Leningrádi Állami Egyetemen . Dolgozott az Orosz Élelmiszerintézetben, a Petrográdi Egyetem Peterhof Természettudományi Állomásán, valamint a Szovjetunió Tudományos Akadémia Platina és egyéb Nemesfémek Kutatóintézetében ( 1937 -ig ). 1928-1947 között egyidejűleg az I. Leningrádi Egészségügyi Intézetben, 1936 -tól a Leningrádi Technológiai Intézetben tanított . 1947-1949-ben a Leningrádi Állami Egyetem tanáraként dolgozott. Tudományos közlemények szerzője összetett vegyületekről, beleértve a platinát és a palládiumot. A házra, ahol Grinberg 1936-1966 között dolgozott , emléktáblát helyeztek el . A Komarovszkij temetőben temették el . A sír a kulturális és történelmi örökség emlékműve.
Tudományos tevékenység
Tudományos munkákat szentelnek a komplex vegyületek kémiájának. Vizsgálták (1931-1939) a komplex platina sók szerkezetét és sztereokémiáját. B. V. Ptitsynnel közösen tanulmányozta a kétértékű platina-ammoniátok termikus bomlását (1931), valamint a kétértékű platina- és palládiumszármazékok izomériáját, és különösen új módszert javasolt (1932) a geometriai izomerek szerkezetének meghatározására (a Greenberg-módszer). Elmagyarázta a platinafémek komplex vegyületeinek oxidációs potenciáljának előfordulási mechanizmusát. Tanulmányozta (1935-1938) komplex vegyületek oldatokban lévő sav-bázis és redox tulajdonságait. A platina és a palládium mágneses szuszceptibilitásának vizsgálata eredményeként tisztázta a komplex vegyületeikben lévő kötések természetét. Urán, tórium és más elemek összetett vegyületeit tanulmányozta. 1939-ben F. M. Filippovval együtt jelölt atomokat használt összetett vegyületek szerkezetének és tulajdonságainak tanulmányozására. Polarizációs fogalmak segítségével magyarázta (1932) Csernyajev transz -befolyásának szabályszerűségét. Megállapították (1957, Yu. N. Kukushkinnal együtt) a komplex molekulájában a közelben elhelyezkedő ligandumok kinetikus cisz -hatását.
Díjak és díjak
- A Munka Vörös Zászlójának Rendje (1945.10.06.)
- Vörös Csillag Rend (1947.03.21.)
- Második fokozatú Sztálin-díj (1946) - a komplex vegyületek kémiája területén végzett tudományos kutatásokért, a "Bevezetés a komplex vegyületek kémiájába" (1945) című monográfiában összegezve.
- Az RSFSR tudományos és technológiai tisztelt dolgozója
Memória
- A Lensovietről elnevezett Leningrádi Technológiai Intézet Moszkovszkij Prospekt 26. szám alatti épületére 1967-ben emléktáblát helyeztek el a következő szöveggel: „Általános Szervetlen Kémiai Tanszék. 1936 óta a tanszéket kiváló tudós, Alekszandr Abramovics Grinberg akadémikus vezette” [1] .
Publikációk
- Bevezetés a komplex vegyületek kémiájába, 2. kiadás, L.-M., 1951.
Jegyzetek
- ↑ Szentpétervári Enciklopédia, A. A. Grinberg emléktábla. . Letöltve: 2016. november 19. Az eredetiből archiválva : 2016. november 20.