Aitkhozhina, Marfuga Galievna

Marfuga Galievna Aitkhozhina
kaz. Marfuga Ғaliқyzy Aitkhozha ,
Születési dátum	1936. augusztus 25.( 1936-08-25 ) (86 évesen)
Születési hely	Ghulja , Xinjiang , Kínai Köztársaság
Állampolgárság (állampolgárság)	Szovjetunió  Kazahsztán
Foglalkozása	költő , újságíró
A művek nyelve	kazah
Díjak
Díjak

Marfuga Galievna Aitkhozhina ( kazah Marfuga galiqyzy Aitkhozha ; született 1936. augusztus 25-én, jelenleg Gulja , Kína ) kazah költőnő és újságíró. Kazahsztán tiszteletbeli munkása (2009), a Kazahsztáni Állami Díj kitüntetettje (2002).

Életrajz

Marfuga Aitkhozhina 1936. augusztus 25-én született Ghulja városában (Kínai Köztársaság). Apa - Aitkozhin Gali költő volt. Anya - Bi-Fatima Smagulkyzy. 1956-ban érettségizett a Kuldzsai Női Pedagógiai Gimnáziumban, majd ott tanított. 1958- ban családjával együtt a Szovjetunióba költözött [1] . 1965 - ben diplomázott a Kazah Állami Egyetem újságíró szakán , 1971 - ben pedig a moszkvai felsőfokú irodalmi kurzusokon . 1961 és 1969 között a "Kazakh adebieti", "Kazakhstan mүғalіmi" [2] újságok alkalmazottja volt .

• Hobbija a varrás és a rajzolás.
• Irodalmi szenvedélyek - A.S. Puskin, A. Kunanbaev.
• A költőnő lányai - Aitkhozhina Aliya; Zhanbota. 4 unokája van.
• 3 nyelven beszél. [3]

Kreativitás

Az első „Balqurak” versgyűjtemény 1962-ben jelent meg. Megjelent a „Shyndagy zhazu” (1964), „Zhastyk shaq” (1968), „Akkuym menin” (1971), „Karakoz ayym” (1973), „Bayanzhurek” (1974), „Kozimnin karasy” (1975) című könyvek. , "Ak besigim" (1978), "Zharkyra, menin zhuldyzym" (1980), "Kyran zhetken" (1985), "Tandamaly" (1986), "Sagynysh sazy" (1990, Urumqi), "Zhapyrak silkingen cache" ( 1992). Rendszeres munkatársa olyan külföldi folyóiratoknak, antológiáknak és almanachoknak, mint az Ifjú Gárda (Moszkva), a Költészeti Antológia (Párizs), német, francia, arab és más nyelvű kiadványok. Aitkhozhina műveit bolgár, lengyel, magyar, cseh és más nyelvekre is lefordították. Aitkhozhina Bilal Nazim , Te Lan Gin, Zulfiya, Nazim Hikmet verseit, mongol, orosz, arab, kirgiz, tatár, baskír, magyar, ukrán költők verseit fordította kazah nyelvre. Megkapta a Becsületrendet [2] . Rendszeres munkatársa olyan külföldi folyóiratoknak és gyűjteményeknek, mint a Fiatal Gárda (Moszkva), a Költészeti Antológia (Párizs), a Lotos (Kairó). Részt vett a Literature of Oriental Peoples konferencián (Dalian 2002-ben), (2004, Japán), Nemzetközi Irodalmi Fórumon (2006, Szöul).

Versgyűjtemény

• "Balquraq"
• "Shyndagy zhazhu"
• "Zhastyk shak"
• "Akkuym menin"
• "Karakoz ayym"
• "Bayanzhurek"
• "Kozimnin karasy"
• "Ak Besigim"
• "Zharkyra, menin zhuldyzym"
• "Kyran zhetken"
• "Tandamaly"
• "Sagynysh Sazy"
• "Zhapyrak silkingen készpénz"
• "Ansau"
• "Aku zhurek"

Orosz nyelven működik

• "Nyilatkozat"
• "Kék galambok"
• "A sztyeppék húrja"
• "Egy ökölnyi föld"
• "Ló dekoráció"
• "Nyári harmat" [4]

Díjak

• 1979 - Nyikolaj Vapsarov-díj nyertese a "Kék Duna" című verseskötetért
• 1986 – Becsületrend (Szovjetunió)
• 1998 – Parasat rend [5]
• 1998 – Pakisztán állam oklevele az „Islamabad Aspany” című vers- és románcciklusért
• 2002 - A Kazah Köztársaság Állami Díjának kitüntetettje az "Ansau" versgyűjteményért
• 2009 - Kazahsztán tiszteletbeli munkása
• 2011 – „A Kazah Köztársaság függetlenségének 20 éve” kitüntetés [6]
• 2018 – „Asztana 20 éves” jubileumi érem [7]
• Az Abayről elnevezett Kazah Nemzeti Pedagógiai Egyetem címzetes professzora (2007 óta)
• A Kazahsztáni Írószövetség tagja (1968 óta)
• A kazah irodalomhoz való kiemelkedő hozzájárulásáért elnyerte a Cambridge Egyetem "Az év nemzetközi szakembere 2007" címet.
• 2017 - "Almaty város díszpolgára" cím adományozása [8]
• 2019 – „Barys” 2. osztályú rend [9]

Jegyzetek

1. ↑ Kazahsztán írói . - Zhazushy, 1969. - S. 23.
2. ↑ 1 2 Aitkhozhina, Marfuga // Kazahsztán. Nemzeti Enciklopédia . - Almati: Kazah enciklopédiák , 2004. - T. I. - ISBN 9965-9389-9-7 .  (Orosz) (CC BY SA 3.0)
3. ↑ Aitkhozha Marfuga | Irodalmi Portál . Letöltve: 2020. január 30. Az eredetiből archiválva : 2020. január 30. (határozatlan)
4. ↑ Kazahsztán írói: Útmutató / Összeállító: Kamshyger Sayat, Zhumasheva Kayyrnisa - Almaty: An Arys Publishing House, 2009 zhyl
5. ↑ A Kazah Köztársaság elnökének 1998. október 22-i rendelete . Letöltve: 2018. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2018. augusztus 7.. (határozatlan)
6. ↑ A „Kazahstan Respublikasynyn tauelsizdigine 20 zhyl” jubileumi érmet 45 almati lakos kapott . Letöltve: 2018. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2018. augusztus 7.. (határozatlan)
7. ↑ [[Nur-Sultan|Asztana]] 20. évfordulója: Almatiban több mint 200 polgár kapott jubileumi érmet . Letöltve: 2018. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2018. július 6. (határozatlan)
8. ↑ A képviselők elfogadták az "Almati díszpolgára" címre benyújtott listát is . Letöltve: 2018. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2018. augusztus 7.. (határozatlan)
9. ↑ A függetlenség napjának előestéjén számos kazah állampolgár kapott állami kitüntetést . Letöltve: 2019. december 12. Az eredetiből archiválva : 2020. február 13. (határozatlan)

A cikk írásakor a „ Kazahsztán. National Encyclopedia " (1998-2007), amelyet a "Kazakh Encyclopedia" szerkesztői biztosítottak a Creative Commons BY-SA 3.0 Unported licenc alatt .