Avtonomov, Vitalij Afanasevics

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. március 17-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 3 szerkesztést igényelnek .
Vitalij Afanasjevics Avtonomov
Születési dátum 1919. január 20( 1919-01-20 )
Születési hely Osztrogozsszk
Halál dátuma 1994. március 31. (75 éves)( 1994-03-31 )
A halál helye Szmolenszk
Affiliáció  Szovjetunió
A hadsereg típusa repülés
Több éves szolgálat 1937-1972 _ _
Rang A Szovjetunió légierejének vezérőrnagya
Csaták/háborúk A Nagy Honvédő Háború
Díjak és díjak
A Vörös Zászló Rendje A Vörös Zászló Rendje Alekszandr Nyevszkij rendje Honvédő Háború 1. osztályú rendje
A Honvédő Háború II. fokozata A Vörös Csillag Rendje „Katonai érdemekért” kitüntetés Jubileumi érem „A vitéz munkáért (katonai vitézségért).  Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából.
„A Kaukázus védelméért” kitüntetés "A Németország felett aratott győzelemért az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban" érem. SU Medal Húsz év győzelem a Nagy Honvédő Háborúban 1941-1945 ribbon.svg SU érem Harminc éves győzelem a Nagy Honvédő Háborúban 1941-1945 ribbon.svg
SU Medal Negyven éves győzelem a Nagy Honvédő Háborúban 1941-1945 ribbon.svg „Berlin elfoglalásáért” kitüntetés SU Medal Veterán a Szovjetunió Fegyveres Erői ribbon.svg SU Medal 30 éves a szovjet hadsereg és haditengerészet ribbon.svg
SU Medal A Szovjetunió Fegyveres Erőinek 40 éve ribbon.svg SU Medal A Szovjetunió Fegyveres Erőinek 50 éve ribbon.svg SU Medal A Szovjetunió Fegyveres Erőinek 60 éve ribbon.svg SU Medal A Szovjetunió Fegyveres Erőinek 70 éve ribbon.svg
„Kifogástalan szolgálatért” 1. osztályú érem

Vitalij Afanaszjevics Avtonomov ( 1919-1994 ) – a szovjet hadsereg vezérőrnagya .

Életrajz

Vitalij Avtonomov 1919. január 20-án született Osztrogozskban . Középiskolát végzett. 1937 -ben Avtonomovot behívták a Munkás és Paraszt Vörös Hadseregébe . 1940 - ben végzett az Engels Katonai Repülőpilóta Iskolában.

A Nagy Honvédő Háború kezdetével a hadseregben volt. Harcolt a délnyugati, déli, transzkaukázusi, észak-kaukázusi fronton, a primori hadseregben, a 2. balti, 1. fehérorosz fronton a 288. rövid hatótávolságú bombázórepülőezred pilótájaként, repülőparancsnokaként, helyetteseként és századparancsnokaként, majd 1944. -1945 - a 650. bombázó repülőezred részeként. Parancsnoksága alatt az egységek és századok bombázásokat és támadásokat hajtottak végre az ellenséges munkaerő és felszerelés ellen. A háború alatt Avtonomov 367 bevetést hajtott végre, és négyszer megsebesült. [1] .

A háború befejezése után Avtonomov továbbra is a szovjet hadseregben szolgált. 1954 - ben a Légierő Akadémián , 1959 - ben a Vezérkar  Katonai Akadémián szerzett diplomát . 1962 -ben Avtonomov légiközlekedési vezérőrnagy katonai rangot kapott. 1960-1963 - ban a 73. légihadsereg parancsnok-helyetteseként, 1963-1972 - ben  a logisztikai osztály vezetőjeként - a Volga Katonai Kerületi Légierő parancsnok-helyetteseként szolgált . 1972 júliusában Avtonomov nyugdíjba vonult [1] .

Szmolenszkben élt, a Szovjetunió Polgári Repülési Minisztériumának szmolenszki különálló légiközlekedési osztályának vezérkari főnökeként dolgozott. 1994. március 31-én halt meg, a Szmolenszki körzetben , Lubnya faluban temették el [1] .

Díjak

Jegyzetek

  1. 1 2 3 Avtonomov Vitaly Afanasevich . Szmolenszki nekropolisz . Hozzáférés dátuma: 2014. november 18. Az eredetiből archiválva : 2014. november 29.

Linkek

Avtonomov Vitaly Afanasevich - Emlékszem