Abdul Mejid I

Abdul Mejid I
عبد المجيد اول ‎ - Abd ül-Mecîd-i evvel
oszmán szultán
1839. július 1. - 1861. június 25
Előző Mahmúd II
Utód Abdulaziz
Születés 1823. április 23( 1823-04-23 )
Halál 1861. június 25. (38 évesen)( 1861-06-25 )
Temetkezési hely
Nemzetség oszmánok
Apa Mahmúd II
Anya Bezmialem szultán
Házastárs Shevkefza Sultan
Gyermekek fiai: Murád V , Abdul-Hamid II , Mehmed V , Mehmed VI
A valláshoz való hozzáállás szunnita iszlám
Autogram
Tughra
Díjak
Medzhidie 1. osztályú rend Harisnyakötő rendelése UK ribbon.svg A Becsületrend lovag nagykeresztje
A Torony és Kard Lovagrend nagykeresztje
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Abdul Mejid I ( oszmán . عبد المجيد اول ‎ - Abd ül - Mecîd-i evvel , Tur . Birinci Abdülmecit ) ( 1823. április 23. - 1861. április 23.  - 1861. június 25 . II. Mahmud legidősebb fia , akit 1839. július 2-án , röviddel azután, hogy az egyiptomiak legyőzték a török ​​hadsereget Nizibnél ( 1839. június 24. ), utóda lett.

Reformok

Az európai hatalmak segítségével, az egyiptomi Muhammad Ali pasát megbékítve, a nyugati kultúrától elragadtatott Abdul-Medzsid folytatta az apja által kezdeményezett reformokat ( Tanzimat ). Alatta nem muszlimok is szolgálhattak a hadseregben, nemzeti himnuszt és zászlót fogadtak el, a jogalkotást a francia napóleoni törvénykönyv mintájára átszervezték , és technológiai fejlesztésekre került sor ( megjelent a vasút és a távíró ).

Reshid Mustafa Pasha tanácsára 1839. november 3- án kiadta a híres Hatt-i-Sheriff- et, amely szerint egyenlő védelmet ígért minden oszmán alattvalónak, lemondva az öreg szultán életük és vagyonuk feletti rendelkezési jogáról.

Abdul-Mejid I nem volt erős karakter, állandóan környezete befolyása alatt állt; ezért az uralkodása alatt végrehajtott reformok következetlenek voltak [2] .

Az 1840-es években a szultán pénzzel és kenyérrel segítette az íreket (a brit kormány akarata ellenére is) az írországi éhínség idején .

Külpolitika. krími háború

1850 -ben a britek által támogatott Oszmán Birodalom megtagadta az 1848-as forradalom lengyel lázadóinak kiadatását Ausztriának és Oroszországnak , amiért Ausztria 1852 -ben kiűzte az oszmánokat Montenegróból .

Ugyanakkor Jeruzsálemben az ortodoxok és a katolikusok között vita alakult ki a szent helyek miatt. I. Miklós császár és III. Napóleon beavatkozott az egyházak közötti vitába. A fokozódó konfrontáció diplomáciai patthelyzethez vezetett, és 1853. október 4-én Törökország Anglia és Franciaország támogatásával hadat üzent Oroszországnak. [3] Így kezdődött a krími háború . A birodalom szövetségesei Anglia és Franciaország voltak . A háború az oroszok némi meggyengülésével ért véget, de nem sokáig: az 1860-as évek elejétől fokozatosan helyreállították a Fekete-tengeren a haditengerészetet és az erődítményeket, majd 1870 után általában már nem teljesítették a rájuk rótt korlátozásokat . 1856. évi párizsi béke . Az Oszmán Birodalomnak a háború által biztosított jelentéktelen előnyökért cserébe meg kellett ígérnie a szövetségeseknek, hogy a Hatt-i-Humayunhoz ( 1856. február 18. ) olyan új reformokat egészítenek ki, amelyek nem korreláltak jól az oszmán államrendszerrel.

Az 1856. március 30-i párizsi békeszerződés, amely nemcsak külső, hanem belső békét is ígért az államnak, nem elégítette ki sem a keresztényeket, sem a muszlimokat. Zavargások zajlottak Boszniában , Bulgáriában és Albániában , Damaszkuszban és Libanonban pedig keresztények mészárlása kezdődött . A háború okozta gazdasági veszteségek arra kényszerítették Portót, hogy külföldi kölcsönökhöz folyamodjon. Megnőtt az idegen hatalmak befolyása Isztambulban [2] .

Az elmúlt évek

1858 - ban bejelentették a szultáni kincstár csődjét, és maga Abdul-Mejid is elesett alattvalói véleményében. A kudarcok megtörték a szultánt. Elvesztette érdeklődését a kormány dolgai iránt, egyre gyakrabban töltött időt magányosan a palotában. Az érzékiség és a részegség aláásta rossz egészségi állapotát [4] .

Abdul-Mejid szultán tuberkulózisban halt meg 1861. június 25- én, 8 lánya és 6 fia maradt, de az oszmán törvények értelmében testvére, Abdul-Aziz követte őt .

Az Oszmán Birodalom utolsó négy szultánja – V. Murád , II. Abdul-Hamid , V. Mehmed és VI. Mehmed  – I. Abdul-Medzsid fiai voltak, különböző feleségektől.

Család és gyerekek

Kadyn-efendi Iqbal Khanim Gozde

Ki volt a szultán következő gyermekeinek anyja, nem ismert:

Megjegyzések

  1. Ezeknek a feleségeknek az egyike Tirimjuzsgan volt; a másik vagy Hoshyar vagy Guljemal [23] .

Jegyzetek

  1. 1 2 Uniós művésznevek listája 
  2. 1 2 Meyer M. S. Abdul-Mejid I // Great Russian Encyclopedia / S. L. Kravets. - M. : Nagy Orosz Enciklopédia, 2005. - T. 1. - S. 18. - 768 p. — 65.000 példány.  — ISBN 5-85270-329-X .
  3. Trubetskoy A. Krími háború. - M., 2010. - S. 162
  4. Ryzhov.K.V. Encyclopedia kézikönyv "A világ legnagyobb uralkodói" - 2007
  5. Açba 12. , 2007 , s. 21.
  6. 1 2 3 Uluçay, 2011 , p. 203.
  7. - _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 85 tábla 19 Alderson 6, X.
  8. 1 2 3 Sakaoğlu, 2015 , p. 574.
  9. 1 2 3 4 Açba, 2007 , s. 22.
  10. Süreyya, 1 Cild, 1996 , s. 40.
  11. 1 2 3 Açba, 2007 , s. 25.
  12. 1 2 3 4 5 Sakaoğlu, 2015 , p. 599.
  13. Açba, 2007 , p. 22, 25.
  14. 1 2 3 4 Süreyya, 1 Cild, 1996 , s. 25.
  15. 1 2 3 4 5 Sakaoğlu, 2015 , p. 575.
  16. 1 2 3 4 5 Açba, 2007 , s. 31.
  17. Süreyya, 1 Cild, 1996 , s. 43-44.
  18. 1 2 3 Alderson, 1956 , XLVII. táblázat (a házasságkötés dátuma Almanach de Gotha szerint van megadva, és jelentheti a hivatalos házasságot és a hivatalos kedvenc cím elnyerését vagy az első gyermek születését).
  19. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 Süreyya, 1 Cild, 1996 , s. 31.
  20. 12. Brookes , 2010 , p. 127.
  21. Süreyya, 1 Cild, 1996 , s. 44.
  22. 1 2 3 Süreyya, 1 Cild, 1996 , s. 2.
  23. 1 2 3 4 5 Sakaoğlu, 2015 , p. 577.
  24. 1 2 3 4 Açba, 2007 , s. 27.
  25. Açba, 2007 , p. 28.
  26. 1 2 Süreyya, 1 Cild, 1996 , s. 43.
  27. Sakaoğlu, 2015 , p. 578.
  28. Küçük, 2006 , p. 183.
  29. Brookes, 2010 , pp. 16-17.
  30. Alderson, 1956 , XLIX. táblázat.
  31. 1 2 Süreyya, 1 Cild, 1996 , s. 5-6.
  32. 1 2 Sakaoğlu, 2015 , p. 636.
  33. 1 2 3 4 5 6 7 Açba, 2007 , s. 33.
  34. 1 2 3 Sakaoğlu, 2015 , p. 588.
  35. 1 2 3 4 Süreyya, 1 Cild, 1996 , s. 45.
  36. Brookes, 2010 , p. 280.
  37. 1 2 3 4 Açba, 2007 , s. 51.
  38. 1 2 3 4 5 Süreyya, 1 Cild, 1996 , s. tizenegy.
  39. Uluçay 12. , 2011 , p. 206.
  40. 1 2 3 4 5 6 7 Süreyya, 1 Cild, 1996 , s. 32.
  41. Süreyya, 1 Cild, 1996 , s. 13.
  42. Süreyya, 1 Cild, 1996 , s. 38.
  43. 1 2 3 4 5 6 7 Süreyya, 1 Cild, 1996 , s. tizenöt.
  44. 1 2 3 Açba, 2007 , s. 36.
  45. 1 2 3 Sakaoğlu, 2015 , p. 590.
  46. 1 2 3 4 Süreyya, 1 Cild, 1996 , s. tizennégy.
  47. 1 2 Süreyya, 1 Cild, 1996 , s. 36.
  48. 1 2 3 Açba, 2007 , s. 39.
  49. 1 2 3 4 Sakaoğlu, 2015 , p. 604.
  50. Sakaoğlu, 2015 , p. 585.
  51. 1 2 3 Açba, 2007 , s. 45.
  52. Brookes, 2010 , p. 130.
  53. Sakaoğlu, 2015 , p. 586.
  54. Brookes, 2010 , p. 134.
  55. Açba 12. , 2007 , s. 61.
  56. 1 2 Süreyya, 1 Cild, 1996 , s. 37.
  57. 1 2 3 Açba, 2007 , s. 64.
  58. Açba 12. , 2007 , s. 74.
  59. Sakaoğlu, 2015 , p. 593.
  60. 1 2 3 4 Açba, 2007 , s. 57.
  61. 1 2 3 Açba, 2007 , s. 66.
  62. Açba 12. , 2007 , s. 48.
  63. 1 2 3 Süreyya, 1 Cild, 1996 , s. 46.
  64. Açba 12. , 2007 , s. 49.
  65. 1 2 3 4 Süreyya, 1 Cild, 1996 , s. 9.
  66. Ulucay, 2011 , p. 220.
  67. 1 2 3 Açba, 2007 , s. 55.
  68. 1 2 Süreyya, 1 Cild, 1996 , s. tíz.
  69. 1 2 3 4 Açba, 2007 , s. 53.
  70. Ulucay, 2011 , p. 215-216.
  71. Süreyya, 1 Cild, 1996 , s. 7.
  72. Açba 12. , 2007 , s. 71.
  73. 1 2 3 4 Açba, 2007 , s. 63.
  74. 1 2 3 4 5 Açba, 2007 , s. 59.
  75. Açba, 2007 , p. 69.
  76. Açba, 2007 , p. 68.
  77. 1 2 3 Açba, 2007 , s. 42.
  78. Sakaoğlu, 2015 , p. 602.
  79. Ulucay, 2011 , p. 698.
  80. Açba, 2007 , p. 76.
  81. Açba, 2007 , p. 79.
  82. Açba, 2007 , p. 77.
  83. Süreyya, 1 Cild, 1996 , s. 26.

Irodalom